A SEGÍTŐ SZAKMÁBAN (ÁLDOZATVÉDELEM, PSZICHIÁTRIA) ELTÖLTÖTT ÉVEK ALATT MINDKETTEN MEGTAPASZTALTUK, HOGY AZ, AHOGY MANAPSÁG AZ EMBEREK ÁLLNAK A SAJÁT PROBLÉMÁIKHOZ, ILLETVE AHOGY A SZAKEMBEREK ÁLLNAK A KLIENSEIK PROBLÉMÁJÁHOZ, NEM JÁRHATÓ ÚT. A HANGSÚLY KÍVÜLRE TERELŐDÖTT, A BELSŐ FOLYAMATOK PEDIG NEM KAPNAK ELÉG FIGYELMET, VAGY NEM A MEGFELELŐ MÓDON ÉS NEM ELÉG KORÁN.
Pszichiátriai betegek 90% - a komoly tünetekkel és betegséggel kerül be az osztályra, de amikor elbeszélgetünk velük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a panaszok egy konfliktusból, munkahelyi stresszből , feldolgozatlan kudarcból vagy egyéb, viszonylag egyszerűen kezelhető problémából nőtték ki magukat. Az emberek hajlamosak addig elfojtani, hárítani és nem megoldani egy zavaró tényezőt, amíg az már olyan komoly következményekkel jár, hogy talán nem is lehet visszafordítani. Miért van ez? A mai felszínes világban a negatív érzelmek, betegség, tökéletlenség, hibázás olyan szégyenfoltnak számítanak, melyek létezését teljesen kizártuk, nem foglalkozunk még csak a lehetőségével sem, hogy egyszer velünk is megeshetnek. Így, amikor megtörténik (mert az élet velejárója, hogy negatív dolgok is történnek benne), akkor nem tudjuk helyén kezelni őket, és még segítséget sem merünk kérni, nehogy kiderüljön, hogy nem vagyunk tökéletesek. A szakemberek is tehetnek erről, hiszen ők is gyakran a „minél többet minél gyorsabban” hibájába esnek. Számos alkalommal előfordult, hogy a beteg jelezte: szorong, nem tudott aludni éjjel, fáj a feje, stb. A reakció pedig mindig szorongáscsökkentő, altató, fejfájáscsillapító, stb.
A kellemetlen tünet ezáltal rövidtávon eltűnik – a kiváltó ok (melyek felderítésére alig történik kísérlet) viszont hosszútávon továbbra is megmarad, később is tüneteket okozva.
A TRÉNINGEK SOKSZOR SAJNOS HASONLÓ MÓDON MŰKÖDNEK: 1-3 NAP ALATT ÍGÉRNEK MEGOLDÁST EGY OLYAN PROBLÉMÁRA, AMI LEHET MÁR TÖBB ÉVE FENNÁLL. HA VALAKI EGÉSZ ÉLETÉBEN ÖNALÁVETŐ VOLT, AZ NEM FOG MEGTANULNI NEMET MONDANI EGY 2 NAPOS ASSZERTIVITÁS TRÉNINGEN. AZ EMBERI NEHÉZSÉGEK ÁLTALÁBAN NEM KÉT PERC ALATT ALAKULNAK KI. A MUNKAHELYI STRESSZ VAGY A BURN OUT NEM A FRISS DOLGOZÓKAT, PRÓBAIDŐSÖKET SÚJTJA. AKKOR MIÉRT AKARJUK 8-10 ÓRA ALATT MEGOLDANI?
Mi azért hoztuk létre és szeretnénk minél több emberhez eljuttatni a Benzaiten Tréninget és annak filozófiáját, mert hiszünk benne, hogy a készségfejlesztés, tanácsadás, korai intervenció és prevenció a mai világban hasznos, hatékony és nélkülözhetetlen módszerek a boldog élethez, de csak akkor, ha követnek két nagyon fontos szabályt:
EMBEREK VAGYUNK, BÁRMIT , AMIT EDDIG ELSAJÁTÍTOTTUNK, HOSSZAS GYAKORLÁS ÉS SZÁMOS ISMÉTLÉS ÚTJÁN TETTÜK!
EGYEDIEK VAGYUNK, MERT KÜLÖNBÖZŐ ERŐSSÉGEINK ÉS GYENGESÉGEINK VANNAK, ÍGY UGYANAZT A DOLGOT NEM LEHET MINDENKINEK UGYANÚGY MEGTANÍTANI!
MIÉRT PONT KELET?
„A GONDOLAT SZÓKÉNT NYILVÁNUL MEG. A SZÓ TETTKÉNT NYILVÁNUL MEG. A TETT SZOKÁSSÁ VÁLIK. A SZOKÁS PEDIG JELLEMMÉ SZILÁRDUL. VIGYÁZZ EZÉRT NAGYON, HOGY MIT GONDOLSZ!”
/BUDDHA/
Benzaiten szerencseistennő a kommunikáció, a kreativitás, az emberi kapcsolatok, valamint tanulás védelmezője. Nem véletlen, hogy Keleten régmúltban gyökerező kultusza van: ezek a tényezők minden időben és társadalomban a boldog és sikeres élet alapkövei voltak. A nyugati világ elvárásai azonban sokunkat eltereltek ettől az úttól: a rengeteg szabályban elveszett kreativitásunk, a sikerhajhászásban az emberi kapcsolatok eltárgyiasodtak, az egymás közötti kommunikáció személytelenné, erőszakossá vált. Pörgő világunkban úgy érezzük, nincs időnk a mély fejlődési tapasztalatokra, hanem passzív befogadókká válunk.
Pedig igaz Buddha tanítása „Tetteink,szavaink és gondolataink meghatározzák karmánkat, vagyis azt, hogy boldogság vagy szenvedés lesz-e osztályrészünk”. Ezért nagyon fontos, hogy tudatossá váljunk: tisztában legyünk gondolatainkkal, tetteinkkel és szavainkkal, irányuljanak azok önmagunk vagy mások felé. A céljainkat nem szolgáló, sőt, sokszor ártó megnyilvánulásaink megszüntethetők, és konstruktívvá alakíthatók, csak megfelelő módszer és kitartó gyakorlás szükséges hozzá. Hiszünk benne, hogy boldogságunk kulcsa a mi kezünkben van, ami nem más mint a változtatás önmagunkon, hozzáállásunkon, gondolkodásunkon. Alan Watt amerikai filozófus szerint a buddhizmus a legjobb pszichoterápia, ami nagy igazság, mert ha jól megnézzük, a keleti életfelfogás középpontjában azok a tényezők állnak, melyek hiányával magyarázható a nyugati emberek boldogtalansága. Ezek a tényezők pedig az önismeret, belső folyamatok megértése; a külső folyamatok ítélkezés nélküli elfogadása; a harmónia megtalálása és megélése mindennapi cselekedeteink során; felelősségvállalás önmagunkért és tetteinkért; ragaszkodások elengedése és az állandótlanság elfogadása.
A keleti gondolkodásmód tréningeken való felhasználásával két célunk van: segíteni a résztvevőknek elindulni a tudatosság és az önismeret útján, valamint felszínre hozni bennük két elengedhetetlen tulajdonságot: az erőt és a rugalmasságot. Az erő adja azt a tartást, amire bármilyen szituációban támaszkodhatunk, amitől képesek leszünk felelősséget vállalni az életünkért, míg a rugalmasság által tudunk alkalmazkodni az élet talán legnehezebben elfogadható aspektusához: mindig minden változik, semmi sem állandó.
Tesszük mindezt keleti módszerekkel: rengeteg sajátélménnyel, gyakorlással, önreflexióval, elfogadással, rugalmassággal és sok-sok humorral.
