Tanácsot adni nem könnyű. Sőt, egyenes TILOS!

Ez most zavaró lehet, hiszen tréninggel ÉS tanácsadással foglalkozunk, de megmagyarázom: tanácsadás és tanácsadás között is van különbség.

A Benzaiten Tréning elsősorban készségfejlesztéssel foglalkozik.

Az egyéni tanácsadás része is főleg a készségfejlesztésre fókuszál. Empátia, kommunikáció, önismeret, konfliktuskezelés – mindegyikkel kapcsolatban vannak hasznos trükkjeink, hogyan lehetne adaptívabb, jobb és konstruktívabb módon hozzájuk állni. Egyéni tanácsadás keretében azt nézzük meg, hogy személyre szabottan Neked melyik módszer lenne a legmegfelelőbb és azt miként tudod maximálisan hasznosítani.

Ez is tanácsadás. Meg az is, hogy szakíts e a pároddal vagy ne – na ez az utóbbi tanácsadás az, amit el kell kerülni! Soha ne adj tanácsot, ne kérj és ne fogadj tanácsot ilyen témakörben – bár tisztában vagyok vele, hogy pont ezek azok a kérdések, amikor a leginkább igényelnénk.

Mit tartsunk szem előtt?

Több probléma is akad a magánéleti válságokra adott tippekkel. Teljesen mindegy, hogy szakember adja, vagy egy jó barátod, vagy a spirituális vezetőd,
a probléma mindig ugyanaz: Ő nem TE vagy!

A másik embernek fogalma sincs róla, hogy min mész keresztül.

Ecsetelheted neki órákon vagy napokon keresztül, jobb esetben annyit fog fel belőle, hogy szenvedsz, megérti és együtt érez Veled. De nem ismeri a párodat, a főnöködet, soha nem nevelte a gyerekedet, és még sorolhatnám.

Egy kívülállónak semmi sem drága.

Ugye sokunk hallotta már azt a jó tanácsot, mikor a munkahelyünkre panaszkodtunk, hogy „Hagyd ott a francba, keress másik állást!”?
Vagy amikor a párkapcsolatunk nem stimmel, hogy hagyjuk ott.
Egy kívülálló értheti a helyzetünket, és a racionális oldalát valószínűleg
ő jobban is látja a problémának.

De a döntéseinket általában érzelmekre alapozzuk, arról meg fogalma sem lesz, mert lásd 1. pont.

Neki csak egy pasi a sok közül a férjed, míg Neked az egyetlen. Nem mindegy.

A másik embernek is megvan a maga életszemlélete.

Az őt ért traumák és megoldások, tapasztalatok, sikerek és kudarcok formálták olyanná amilyen ma.

A döntései által lett olyan az élete amilyen.

Ezért az ő szemüvegén keresztül lát mindent: a Te problémádat is. 

A gúla tipikus esete: aki alulról nézi négyzetet lát, aki oldalról az háromszöget.

Mindegyik igaz a gúlára, de valahol egyik sem.

Mindenki a saját életéért felelős.

Miért vennéd ki bárki kezéből ezt a felelősséget?

Nem a kötelességed, ráadásul még jogod sincs megoldani mások problémáját.
A segítségnyújtás inkább a meghallgatásnál kezdődik. Ha eleve úgy állsz a dologhoz, hogy tuti nem fogsz tanácsot adni, akkor legalább nem azzal kötöd le a figyelmedet, miközben a másik beszél, hogy mit válaszolj neki, hanem tényleg arra koncentrálsz, amit ő mond.

Ha pedig úgy jönnek oda hozzád, hogy adjál tanácsot, akkor kedvesen utasítsd vissza az illetőt – de ajánld fel a legőszintébb odafigyelésedet.

Ne passzold le a felelősségedet!

Ha boldog akarsz lenni, akkor felelősséget kell vállalnod az életed minden döntéséért.

Ez sokaknak ijesztően hangzik, ezért erről lemondva másokra támaszkodnak, amivel 4 probléma van:

Ha más hozza meg a döntéseket helyetted, akkor sosem  fogsz fejlődni

Ha nincs ott a másik, életképtelenné válsz, tele félelmekkel és tehetetlenségérzéssel – egyik sem fog előrébb vinni az utadon

Ha a másik összeroppan a helyzet súlya alatt,
Te is vele roppansz

Végül: úgy sem tudod lepasszolni a felelősséget, mert az, hogy másokra hagyatkozol, az is a Te döntésed

De akkor miben segíthet egy szakember?

Egy szakember nem mutatja meg Neked, hogy merre kéne indulni.

Ezt a döntést Te hozod meg, viszont ha már döntöttél, hogy merre mész tovább, akkor egy tanácsadó remek támogató lehet az úton: ötleteket ad, hogyan tudnál a legjobban haladni, segít, ha elakadtál, vagy megpróbál irányban tartani, ha épp visszafelé kezdenél el lépegetni. A párkapcsolati példánál maradva, ha úgy döntesz, maradsz a pároddal, segít, hogy miként tudnátok megmenteni a kapcsolatotokat, boldogabban együtt lenni.

Ha pedig a szakítás mellett teszed le a voksod, akkor pedig a veszteség megélésénél és feldolgozásánál tud sokat nyújtani egy jó, pártatlan szakember.

A legfontosabb, hogy ha úgy döntünk, nem tudunk megbirkózni egy adott élethelyzettel, akkor célszerű szakember segítségét kérni, mindegy, hogy az coach, pszichológus vagy lelki pásztor “verzióban” a legmegfelelőbb számunkra.

És csak akkor kérjünk segítséget, ha képesek vagyunk elviselni a kritikát (hiszen ha mindent szuperul csinálnánk, nem kellene segítséget kérnünk), és vállaljuk a felelősséget, a mi részünket a kialakult a helyzetért (hiszen azzal csak mi tudunk foglalkozni, a mások részével meg foglalkozzanak mások).

A magányosság komoly lelki sérüléseket (illetve krónikussá válása után súlyos fizikai betegségeket) okozhat.

A krónikus magány ugyanolyan mértékben rövidíti meg az életünket, mint a dohányzás. De amíg a cigaretta veszélyeire számos médiumon keresztül próbálják felhívni a figyelmünket, addig a magányosság – figyelmeztet a pszichológus
Guy Winch – alattomosan férkőzik az ember bőre alá, és talán észre sem veszi,
hogy milyen és mennyi problémát okoz.

A magányosságot nagyon fontos elkülöníteni az egyedülléttől. Utóbbi kreatív időtöltéssé, önismereti forrássá, konstruktív cselekedetek platformjává válhat.
A magányosság érzése ezzel szemben mindig lehúzza és tönkreteszi az embert. Kihangsúlyoznám az „érzés” szót: magányosnak lenni eléggé szubjektív dolog, mely nem a külső tényezőkön múlik (hiszen társaságban is lehetünk magányosak), hanem saját hozzáállásunkon, és azon, hogyan éljük meg a helyzetet.

Mint minden érzés, a magányosság is örvényszerű jelleget ölt, folyamatosan egyre mélyebbre taszítva az embert nem kívánt állapotba, felerősítve a nem kívánt érzést.

Ennek oka, hogy a magányosság eltorzítja a percepciónkat és összezavarja a gondolkodásunkat. Olyan viselkedést vált ki (mások kerülése, önmagunk leértékelése, visszahúzódás, mások irántunk való érzéseinek érvénytelenítése), mely önbeteljesítő
jóslatot létrehozva tovább mélyíti magányunkat, még több lelki fájdalmat és a világtól
való elvonulást okozva.

Ezek után pedig egy olyan ördögi körbe kerülhetünk,
amit nem könnyű megtörni.

A magányos emberek sokszor elkövetik azt a hibát, hogy vagy nem is próbálkoznak, vagy ha igen, akkor félelmeik által vezérelve olyan sután, visszahúzódón vagy „furcsán” viselkednek, hogy sikerül elérniük, hogy
tényleg kerülni fogják őket a többiek.

A magányos ember nincs könnyű helyzetben, ha ki akar szabadulni ebből az egyre inkább lehúzó örvényből, de helyzete nem reménytelen. tippjeit olvashatjátok, melyek a magányossággal vívott harchoz hivatottak némi eszköztárat nyújtani.

Cselekedj!

Nagyon sok embertől hallom, hogy
„Ha őket nem érdeklem, én miért keressem őket?
” c. mondatot.

Itt a az gond, amit már fentebb említettem: a magányosság torzítja a percepciót
és a gondolkodást. Ebben az állapotban (meg szerintem amúgy is) igen nehéz eldönteni, hogy tényleg nem érdekled az embereket, vagy saját magadat látod így? Ezzel a hozzáállással csak annyit érsz el, hogy tényleg magadra maradsz, ezért inkább cselekedj! Nézd át az ismeretségi listádat és vedd fel azokkal a kapcsolatot, akikkel régóta nem beszéltél!

Találj 5 embert, akikkel jóban voltál, közeli barátok voltatok,
és beszélj le velük egy találkát!

Áldásos kétely

Persze bátornak lenni és kezdeményezni igen nehéz, ha közben folyton az megy a fejedben, hogy elfognak utasítani, kiröhögnek, hülyének néznek, stb.

Egy szóval kételkedsz magadban. 

Helyes, ezt szintén a magányosságtól megfáradt elméd mondatja Veled.

De használd ki ezt a kételyt, és ne csak a sikerben,
hanem a negatív okokban is kételkedj!

Igen, a barátaid, volt kollégák, ismerősök, kis család nem kerestek meg, mikor azt ígérték hívni fognak, igen, elfelejtették a szülinapod, és a múltkor a pályaudvaron nem köszöntek vissza Neked.

De biztos vagy benne, hogy ez miattad van, hogy ez mind Rólad szól?
Nem lehet, hogy ők is ugyanolyan emberek mint Te?

Tele problémákkal, sok melóval, rengeteg gyerekkel – tehát lehet tényleg nem volt idejük, lehetőségük Rád. Nem tudhatod, hogy mások mit miért csinálnak, mert nem vagy sem gondolatolvasó, sem mindenható.

Ha tudni akarod, hogy mi az oka, amiért az ismerősök elhanyagoltak,
akkor szervezz le velük egy találkát és kérdezd meg!

Csak pozitívan!

A magányosság állapotában lehetetlennek érezzük az optimizmust,
de itt most nem is erről van szó.

A trükk annyi, hogy sokkal nagyobb esélyed van a sikerre, ha pozitívan, vonzó módon adod elő magad, mintha bánattal telt hangon rágalmaznád a másikat.

Ezért lehet célszerűbb kezdetben írásban megkeresni a másikat, mert ott könnyebb kontrollálni, mit és hogyan mondasz. Lehetőleg kerüld a másikról ítéletet alkotó megjegyzéseket (Nem kerestél, hónapok óta nem hallottam felőled, nem hívtál pedig ígérted, stb.) és helyette beszélj pozitívan a saját érzéseidről, mint pl.: Épp
rád gondoltam, nagyon hiányzol, szívesen meginnék Veled egy kávét és hasonlók.

Ezen kívül nagyon fontos, hogy légy pontos és konkrét, mert a “majd valamikor” – okból soha nem lesz semmi.

Nyugodtan kérdezz rá, hogy a másiknak melyik nap jó az elkövetkező két hétben, vagy ajánlj fel egy konkrét programot

(Jövő héten dobjunk be valamit itt és itt?).

A fentebb bemutatott technikákkal kezedbe veheted az irányítást, hogy ne a magányosság által beléd ültetett félelmek realizálódjanak, hanem amit tényleg szeretnél elérni a kapcsolataidban.

Nyúlj ki az emberekért körülötted, légy aktív és pozitív,

és felejtsd el, hogy minden rossznak Te vagy az oka. 

A Tao megismeréséhez nem csak egyszerűen
arra kell törekedni, hogy konkretizáljuk magát a
taoizmus pontjait , hanem érdemes az „elemekbe”
is belemerülni. Az elemek a keleti felfogásban nagy szerepet játszanak, legyen az akár a filozófia/vallás vagy a gyógyítás.

Az elemek nem csak egy-egy szervre vagy életszakaszra hatnak, hanem egymásra is
és ez a folyamat kölcsönös.

Legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy nagy egész (jin és jang) hat a kis egészekre (fa, tűz, föld, fém, víz) és a kis egészek ugyanúgy befolyásolja a nagy egészet. Minden hatással van egymásra az elemek táplálják egymást, de egyben el is vesznek. Minden létező az Egyetlen Végtelenek a megtestesítője.

Így lesz minden elemnek jin és jang oldala is. Míg a nyugati kultúra 4 elemet különböztet meg (tűz, víz, föld és levegő), addig a taoizmus 5 elemet különít el.

Ezek pedig: a fa, a tűz, a föld, a fém és végül a víz.

A sorrend fontos ezeknek az elemeknek az elemzésekor, mert mindent az elején
kell kezdeni és ez pedig a Fa elem. Tao szerint létezik egy olyan állapot, amely a „Faragatlan Fa” lényegét mutatja be, de ahhoz hogy tisztázni tudjuk mi is ez, végezzünk egy rövid kitérőt a Tao Kertjében, hogy lássuk saját szemünkkel a
Fa elem növekedését és lényegét.

A természetben a mag mindenek az alapja. Az életé a haladásé. A taoizmus a Fa elemet a mindenség első lépésének tartja. A gyermekkor életszakaszához köti annak minden ösztönösségével, akaratával, mozgékonyságával és őszinteségével.

Erre a legjobb példa, hogy megismerjük a „jó haragot” az „ösztönösséget”, hogy visszaemlékszünk kisgyermek korunkra. Azon belül az etetőszékre. Mikor kicsi vagy édesanyád gondoskodik rólad,ez a világ legtermészetesebb megtestesülése és az is , hogy neked még nincsen döntési jogod bizonyos dolgokban, mert kicsi vagy és növekszel a Fa elemmel együtt. Kanyarodjunk tehát vissza az etetőszékhez, édesanyádhoz, hozzád és …. a sóskafőzelékhez(kinek mi nekem a sóska a sokk a főzelékek között).

A kanál egyre csak közelít és közelít, te mocorogsz és fintorogsz, érzed a világod kifordult a sarkából. Röviden ez a végkifejlet nem igazán lesz jó neked. Édesanyád gondoskodni szeretne rólad, táplálni szeretne, de Te már abban a picike testben, ösztönből tudod, hogy Te és a sóska nem egy univerzumban mozogtok. Pattanásig feszülsz, eluralkodik nálad a „nemakaromkaja” érzés és hirtelen megjelenik a „jó harag” az „ösztön” és az „őszinteség”.

Üvöltesz egyet és készítesz egy modern festményt – kizárólagosan növényi alapanyagból – a falra és végül szignózod egy kiadós vigyorral.

Az előbbi kis történet hűen ábrázolja a Fa elem megfoghatóságát. Ösztönösségét,
az időzített haragot, ami gyorsan el is tűnik, mert a Fa energiái mindig változnak.
Az első elemhez tartozik a növekedés a fejlődés és az agresszió mértéke is.

Az „egészséges” Fa egy boldog kisgyerek és ez az állapot felnőtt éveink alatt is megnyilvánulhat.

A kiegyensúlyozott Fa mozgékony, türelmes, nagyvonalú, kreatív, meghallgatja a tanácsokat és tiszta képe van a jövőről. Tudja merre tart és hogy fog odajutni. 
A Fa elem fejlődik, rügyezik és végül lombot bont. Hálás a jó kertészért, hogy irányt mutat fejlődésének, mert jin és jang örök mozgásukkal folyamatosan alakítják a világot.

Természetüknél fogva a tavasz erejével és intenzitásával érkeznek a világba a Fa elem szülöttei. A kínai gyógyászatban és filozófiában a Fa a hajnalt, a tavaszt és a változékony időjárást testesíti meg. Az energia felszálló ágával van kapcsolatban, amelyhez a kezdetet és a születést rendelik a távol keleti kultúrák.

A Fa jegyűek fegyelmezetlen, de nagyon lelkes emberek.

Tele vannak kreatív és szokatlan ötletekkel,az egyik pillanatban békésen kávézgatnak, a másikban egy hirtelen ötlettől vezérelve elkezdik magyarázni 
partnerüknek,hogy a kávékapszulákból tök jó lámpabúrát lehet készíteni.
Pár perccel később már a környezetszennyezésnél tartunk és ott, hogy ez
milyen rossz hatással van az arabica kávéra ez a helyzet. Néhány pillanat múlva
a közélet a téma vagy valamelyik ismerős új hobbiját ecsetelik nagy lelkesen.

Összefoglalva :
többnyire képtelenek összefoglalni a feladataikat és a gondolataikat.

Hangulataik is ugyanolyan változékonyak, mint a kora tavaszi időjárás.

Közvetlenek és kedvesek, majd hirtelen fordul a kocka és kötekedővé,csökönyössé és kiszámíthatatlanná válnak. Először a Fa elem egy nagyon lelkes kedves, de egyben teljesen kiszámíthatatlan személyiségnek tűnik… pedig rengeteg jó tulajdonsággal rendelkezik, amelyek kárpótolják a sajátságos káoszért. Ahhoz képest, hogy milyen figyelmetlenek és fegyelmezetlenek, a Fa elem birtokosai kifejezetten gyakorlatiasak, szavahihetőek és erős bennük a közösségi szellem. Nagyon empatikusak, néha túlságosan is „belenőnek” mások problémáiba.

A Fa nagyon dinamikus és könnyen dönt, de ha mások gátolni próbálják a növekedésben, az könnyen meglepő hevességű haragot és dühöt vált ki belőlük, ilyenkor nehezen uralkodnak magukon. Viszont a dühük sohasem tartós. 

Egy Fa képtelen a megsértődésre és a sérelmek dédelgetésére. 

A Fa elemhez olyan érzelmek is kapcsolódnak, mint a harag vagy az elégedetlenség. Ezen érzelmek hirtelen keletkeznek, de gyorsan el is tűnnek,mint egy hirtelen szélroham.

A düh és a harag nem csak negatív érzelem.

Megvan a helye és az ideje az ember életében, tudni kell vele élni. Ha a harag energiáit jól használjuk – az aktuális most történt problémára vetítjük ki- és a ha az nem túlzott, akkor megfelelően hat a Fa – szervekre

A változékonysága miatt a Fa természetű ember, ha stabil, kitűnő tanácsadóvá válhat, viszont ha kibillen a helyéről, akkor az erősebb(erőszakosabb) egyének befolyásolhatják őt. Nem feltétlenül jó irányba. A Fa elem nem túl jó attitűdjei közé tartozik a hiszékenység és a naivitás. A jóhiszeműségük nem azt jelenti, hogy elhisznek minden blődséget. Egyszerűen nem feltételezik a másik félről, hogy becsapják őket.

Érzékenységük folytán imádják az irodalmat, a képzőművészetet vagy a színházat.

Szeretik az eszmecseréket és ha vitás helyzet alakul ki, akkor is mindig párbeszédre törekszenek. Kitűnő szónokok és imádják spontaneitást és teljesen belevetik magukat a feladataikba. Ebből következik,hogy kisebb káoszt is képesek maguk után hagyni ezért jó, ha van egy jó szándékú kontroll a közelükben.

A kiteljesedés vágya hajtja őket akármerre járnak, és ezért képesek ösztönözni és felrázni embertársaikat.

Néha ez a friss és virgonc viselkedés másokra rémisztően hat és ez ellenállást szül. Sok konfliktus keletkezhet ebből a pörgős életvitelből, igaz ebből a Fa semmit nem fog észlelni azonnal csak később. Az affér észlelése után egyszerűen- hogy stílszerűek legyünk- faképnél hagyja az értetleneket, mert a Fa szereti rögtön kifejteni nézeteit és mások véleményét nem mindig képes türelemmel végig hallgatni.

A Fa egyéniség tele van hirtelen ötletekkel, amelyek úgy törnek elő belőle,
hogy annak semmiféle előjele nincsen. Szükségük van erős mesterekre és barátokra, hogy megmaradjanak a realitás területén, mert különben ötleteik
úgy elburjánzanak, hogy a végén semmi sem fog megvalósulni belőlük.

A humoruk nagyon fejlett, de mint az előbb is megjegyeztem, iszonyatosan szókimondóak és „faragatlanok”tudnak lenni. Képesek csupa jóindulatból belegyalogolni mások érzéseibe, viszont ártatlanságuk és jó beszédkészségük miatt,gyorsan ki tudják magyarázni magukat a szorult helyzetből.
Irtó mázlisták, mert többnyire mindenki megbocsát nekik.

A Fa maga jelképezi a mozgékonyságot ezért soha nem unalmas a társasága.

“A szorgalom és a kitartás olyan erények, melyek előbb-utóbb sikerre visznek” – mondta anno Maróczy Géza sakknagymester, de nem csak ő volt az, aki leírta a siker titkát. Sőt, talán még azt is kijelenthetjük, hogy ahány ember annyi siker-recept. De ha a sikersztorik mélyére ásunk, ahogy azt Richard St. John is tette 7 éven át tartó, 500 interjút felölelő kutatásában, akkor a legjellemzőbbeket kiszűrhetjük.

Alább St. John listáját olvashatjátok.

Íme a siker 9 alappillére

1.Szenvedély

Anno versenyszerűen sakkoztam, és az edzőm nekem is (ahogy valószínűleg minden edző minden sakkozótól megkérdezte anno) feltette a nagy kérdést: Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó sakkozó váljék? Persze mentek a jobbnál jobb tippek: taktikai érzék, kitartó tanulás, szorgalom, tanulja meg az összes megnyitást, értsen a végjátékokhoz, és még sorolhatnám. Ez mind nem rossz és fontos – mondta az edzőm – de nem ez a legfontosabb. Ha profik, nagymesterek, bajnokok akartok lenni, akkor legelőször is szeretni kell a sakkot.

Minden más jönni fog magától.

St. John szintén a listája élére tette a szenvedélyt, mint legfontosabb elemet. Nem meglepő: ha utáljuk a munkánkat, akkor nem fogunk kellő energiát belefektetni, nem fogunk fejlődni, sőt elsorvadunk benne, kiégünk, és leépülünk. Legyen szó munkáról, párkapcsolatról, tanulmányokról, bármiről: ha nem szenvedéllyel csináljuk, akkor ne várjuk, hogy eredményt érünk el benne!

2. Munka

Szép dolog a szerelem, de kemény munkára is szükségünk a siker eléréséhez. Eredményt csak azon a területen érünk el, amibe energiát feccölünk – és energia alatt most pénzt, időt, áldozatot értek.

Ha a sport analógiájánál maradunk: szeretek én úszni, hébe-hóba a Dunában, a Balatonon, gumimedencében szüleim kertjében. Szenvedélyes pancsoló vagyok, de ettől nem lesz belőlem Egerszegi Krisztina vagy Cseh Laci. Ők minden nap (ünnepnap és hétvégén is!) több órát hajtottak és edzettek azért, hogy a csúcsra jussanak.

A sikerben rengeteg munka van, ezért ha találkozol egy sikeres emberrel, akkor ne irigyeld, hanem csodáld: talán el sem tudod képzelni, mi mindent áldozott fel azért, hogy ott legyen ahol épp tart.

Persze így már érthetővé válik, miért kell szenvedéllyel csinálni valamit. El tudod képzelni, hogy tényleg minden nap 12 órát foglalkozol valamivel amit utálsz? Na ugye hogy nem? Anno mikor egyetemre jártam, és ki kellett választani a szakdolgozati témát, bölcs tanárnőm ezt mondta: Olyan témát válasszatok, ami érdekel Titeket, amit imádtok, mindennél jobban szerettek. Mert annyit kell majd olvasnotok és kutakodnotok azzal kapcsolatban, hogy a végén még azt is megutáljátok, nem hogy egy semleges területet.

3. Szakértelem

Bármi is legyen, amiben sikeres akarsz lenni, ahhoz, hogy ez megtörténjen, jónak kell lenned. Ezért ásd bele magad a témába, és fejleszd magad folyamatosan! Olvass, járj képzésekre, beszélgess szakmabeliekkel, brain stormingolj!

Nincs semmi varázslat, a siker kulcsa a gyakorlás, gyakorlás és a még több gyakorlás! Hála az internet világának, már az anyagiak sem lehetnek kifogás: a világhálón számos ingyenes képzést, letölthető tananyagot, videót beszerezhetsz. A közösségi oldalakon egymást segítő szakértői csoportok tömkelege található.

Bármi is legyen a vágyott tudást akadályozó tényező, ha leleményes vagy, előbb-utóbb szembejön a megoldás.

Én pl. sokat gondolkodtam rajta, hogy valahogy be kéne csempészni a jógát a tanácsadásba, hiszen remek stresszoldó és harmonizáló mozgás, ráadásul a hozzá tartozó keleti filozófia is sokat segít az ember lelki világán. Jógaoktatóvá válni viszont nem egyszerű feladat, ráadásul én magam a jógát sem bírom.
Aztán nem rég ráakadtunk egy do-in oktató képzésre, mely tized annyi pénzért és időért a jógához hasonló, de számomra is kivitelezhető technikát ad majd a kezembe.

4. Összpontosítás

Az összpontosítás szerintem van olyan fontos, mint a szenvedély, hiszen ugyanúgy irányt ad. A koncentráció által célorientálttá válhatunk, és sokkal hamarabb eljutunk A-ból B-be.

Ahol a figyelmem, ott a tudatom – amin a tudatom, azzal haladok, azzal foglalkozom, az létezik számomra. Ennek az igazsága nekem akkor kristályosodott ki, amikor vezetni tanultam. Két autó közé beparkolni rémálom volt, mert sohasem sikerült elsőre belőni a középpontot, hanem állandóan korrigálnom kellett.

Természetesen mindezt úgy csináltam, ahogy a legtöbb kezdő parkoló: úgy ráfókuszáltam a kocsihoz közelebb eső akadályra (másik autóra), hogy már a szemem is kigúvadt, és hiába csináltam bármit, végül mindig ott lyukadtam ki.

Oktatóm ilyenkor kedvesen megkérdezte:

- Erre van még hely?
- Nincs – feleltem
- Hol van több hely a korrigáláshoz?
- A másik oldalon…
- Akkor miért nem arra nézel?

Soha ne a problémára koncentrálj, mert akkor arra fogsz haladni.

Koncentrálj a megoldásra, amerre a lehetőségeid vannak,
amerre a nagyobb mozgástered van, és akkor automatikusan
arra fogod vinni a kocsit.

Bölcs tanítás, amit azóta nem csak parkolásnál igyekszem hasznosítani.
Egyszerre egy dologra fókuszálni, a megoldást szem előtt tartani – ez a siker egyik alappillére.

5. Rugdalás

A sikerhez, boldogsághoz számos saját magad vagy a körülményeid által állított korlátokat le kell küzdened. Rugdalnod kell magad, amíg célba nem érsz. Fizikailag, mentálisan, és lelkileg túl kell lépned önmagadon. Aki halogat, az sohasem jut el a célig. Egyik sikeres ember története sem kezdődik úgy, hogy és „ akkor hátradőltem és vártam, hogy majd történik valami, majd valahogy megoldódik”.

Ez a pont nem teljesen ugyanarról szól, mint a kemény munka. Itt főleg saját magadon kell keményen dolgoznod. Ha szerény vagy és kishitű, akkor pofátlanná kell válnod. Ha félsz, akkor meg kell tanulnod bátran fellépni. Ha őgy csinálod a dolgaidat, ahogy eddig, akkor azt az eredményt fogod elérni, amit eddig. Ha mást akarsz kapni az élettől, akkor csináld másképp.

Változtass magadon, a szokásaidon, a környezeteden, bármin, ami kibillent a holtpontról és siker felé visz!

Persze nem mindig könnyű rugdalni magad – mondja St. John – de szerencsére erre találták fel az anyukákat. Vagy bárkit aki szeret minket és nyaggatással támogat. Ezúton üzenem rugdalóimnak, hogy ezer hála, nélkületek nem tudnám, hogy mit akarok

6. Szolgálat

Az életben  sikeres akarsz lenni, olyan szolgáltatást kell nyújtanod, mely a Te és mások szemében is érték.

Ha csak magadat szolgálod, elbuksz, de ha másokra is együttérzéssel figyelsz, akkor olyan támogatást szerzel, ami előrébb visz a siker útján. Nem hiszed? Akkor tegyünk egy kísérletet!

Hallgass meg egy olyan zeneszámot, videóklipet, ami arról szól, hogy az előadó a legnagyobb májer a világon, sok pénze van, amit luxusvillákra, jachtra, ékszerekre és egyéb felesleges dolgokra költ. Minden nő döglik érte, a pénzt a valami luxusépület tetejéről szórja szét a levegőben.

Megvan?

Mit indított el benned?

És most nézz meg egy olyan videót, ami önkéntes orvosokról, állatmentőkről, az emberek életét megkönnyítő találmányokról, önzetlen jó cselekedetről szól.

Ez mit indít el benned?

És szerinted mennyi ideig van a csúcson az előbbi előadó,
és mennyi ideig egy olyan cég,
aki a bevétele nagy részét környezetvédelemre,
gyermekétkeztetésre, oktatásra fordítja?

7. Ötletek

A jó ötletek nem csak a kezdetek kezdetén kellenek, hogy pl. milyen vállakozást indítsunk. A sikeres ember élete minden területén kreatívan gondolkodik, mert ez az egyik alapja a problémamegoldó gondolkodásnak: hogy átkeretezzük amit eddig tudtunk, láttunk és merünk újítani. A jó ötletekhez nem kell nagy csodákra várni, csak alkalmazzuk az alábbi egyszerű trükköket:

Hallgassunk meg másokat! Ahogy G.B. Shaw mondta: „… ha neked van egy ötleted és nekem van egy ötletem, és kicseréljük, akkor mindkettőnknek két ötlete lesz.”

Figyeljünk meg! Ha csak magunkra koncentrálunk és elsuhanunk az élet mellett, akkor hiába kínál az remek lehetőségeket és ötleteket, nem fogjuk észrevenni.

Ezért járjunk nyitott szemmel és.....

8. Legyünk kíváncsiak!

Minél több téma iránt érdeklődünk és minél több mindenbe beleássuk magunkat, annál árnyaltabb lesz a gondolkodásmódunk. Nekünk egyetemen úgy tanították, hogy a jó pszichológus utolsó polihisztor szindrómában szenved, hiszen nem tudni, milyen érdeklődésű klienset vet elénk a sors. De ez nem csak a segítőszakmára igaz!

Tegyünk fel kérdéseket! Ne csak szakmailag legyünk kíváncsiak, hanem érdeklődjünk embertársaink iránt is! És felejtsük el, hogy szerintem, meg valószínűleg, konkretizáljunk mindent minél több és jobb kérdéssel!

Építsünk kapcsolatokat! Minden ember különböző, ezért minél többet ismerünk, annál jobban színesedik a világlátásunk. Megismerünk rengeteg kultúrát, szokást, véleményt, igényt, megoldást. A brain stormingnak sem akkor van értelme, ha 10 ugyanolyan ember ül össze, hanem ha különböző területről érkező és eltérő tapasztalatokkal bíró emberek osztják meg a nézeteiket.

9. Kitartás

Végül de nem utolsó sorban. Kitartás nélkül nincs eredmény. Még semmi nem született abból, hogy félúton feladták. Jól ismert andekdota Edisonról, hogy mielőtt feltalálta a villanykörtét, előtte 900 darab olyat készített, ami nem működött. 900 alkalommal nézte végig, hogy bedugja, felkapcsolja, és nem történik semmi. Ő állítólag úgy fogta ezt fel, hogy talált 900 módot, ahogy nem szabad villanykörtét csinálni. Kitartásának hála ezzel a kizárásos módszerrel végül megszületett a működő villanykörte, és Edison világhírű feltaláló lett.

De nem kell történelmi példákkal élni, elég ha magadra tekintesz. Te is értél már sok dolgot az életedben (még ha ezt nem is így gondolod, Te kis szerény :) ).

Legyen szó egy sportról, képességről, bármilyen teljesítményről,
nem elsőre érted el.

Kitartóan gyakoroltad, újrapróbáltad, nekifutottál sok százszor.

A sikerhez nem kell más: csak ezt a hozzáállást
alkalmazd mindennél,
ami fontos az életedbe és soha,
de soha ne add fel!

Beszélni – jobb esetben – mindenki megtanul, kommunikálni viszont úgy tűnik, nem tudunk egymással. Kommunikáció során információcsere történik beszéd és meghallgatás által.

A mai világban viszont két nagyon fontos tényezőben elvérzünk, ami miatt az egész kommunikációnk megbénul. Az egyik a beszéd, a másik pedig a meghallgatás…

Kommunikációs szűrők

Elmondani és teljességgel átadni, ami bennünk van nem csak azért és azoknak nehéz, akik képtelenek kifejezni önmagukat, hanem mindenkinek, mert azok a fránya, ún. kommunikációs szűrők megnehezítik a mindennapi társas érintkezéseinket mind a beszéd, mind a meghallgatás szintjén.

Érzelmi állapot

Mivel tudatállapotunkat erősen elhomályosítja az aktuális érzelmi állapotunk, így nem meglepő, hogy ugyanaz a helyzet „rózsaszín ködös’” állapotunkban teljesen más képet fest, mint mikor pl. félünk.

Kultúra

Természetesen az általunk és a másik által beszélt nyelv és képviselt értékek is torzíthatják a kommunikációt. Sőt, nem elég az azonos beszélt nyelv, ha a mögötte lévő jelentés eltér a két embernél.

Egyéni tényezők

Életünk minden pillanatának megélését elhomályosíthatják a korábbi tapasztalatok vagy tanultak nyomain általunk felállított értékek (értékítéletek), hiedelmek, félelmek, attitűdök és persze szándékok. Ezek két féle módon csaphatnak be minket. Egyrészt ha az ember valamit nagyon hallani, látni akar, akkor azt fogja is, mert az agyunk, tudatunk könnyen megtéveszthető.

Ennek eredménye: 

ha nem teljesülnek elvárásaink annyira bezárhatunk, hogy meg sem halljuk, amit a másik mondani akar.

Fizikai tényezők

Itt nem csak az egyén fizikai vagy mentális állapotára kell gondolni (bár sokszor hisszük hogy a másik ezért nem fogja fel, amit mondunk neki…), hanem olyan egyszerű tényezőkre is mint a zaj, a távolság, a technika malőrök és minden ami, nehezíti hogy az üzenet eljusson egyik személytől a másikig.

Hogyan beszéljünk?

Számos kommunikációs tanácsot megfogadhatunk, melyek biztosan előbbre visznek minket a kifejezés útján, de ha betartunk pár alapszabályt MINDEN HELYZETBEN (tehát nem csak mikor fontos beszédet tartunk, hanem a postással, a gyerekünkkel vagy barátunkkal szemben is), akkor nagyon hamar a figyelem középpontjában fogjuk találni magunkat, mondandónk pedig kíváncsi fülekre talál majd – egyszerűen azért, mert hiteles közlőkké válunk a többi ember szemében.

Óvakodjunk a hamis beszédtől!

Aki hazudik, pletykálkodik, rágalmaz, attól előbb-utóbb elfordulnak az emberek. Hogy miért? Mert senki nem szereti, ha hülyének nézik vagy komolytalan spekulációkra kell az idejét szánnia, ráadásul mindenki tisztában van vele, hogy bármelyik pillanatban ő is terítékre kerülhet.

Óvakodjunk a haszontalan beszédtől!

Üres fecsegés, negativitás, állandó panaszkodás. Mind ismerünk ilyen embert, és általában a nagyon kedves „energiavámpír” kifejezéssel illetjük őket, mert öt perc alatt elszívják az ember életerejét. Ha mondanivalód tele van panasszal, sérelmekkel, szarkazmussal, ne csodáld, ha rád se hederítenek az emberek, mert semmi hasznuk nem fog származni abból, ha meghallgatnak.

Óvakodjunk a durva beszédtől!

A káromkodás valamilyen szinten beépült a mindennapjainkba, ettől függetlenül biztos mindenki járt már úgy, hogy egy amúgy értelmes mondanivalóval rendelkező embert egyszerűen nem tudott végighallgatni a sok b+ és egyéb közbeszúrások miatt. A sértő megjegyzések, az állandó és nem megfelelő stílusú ítélkezés, ha nem is felénk irányul, ugyanolyan hatással bír, mint a pletyka, így jobb ezeket elkerülni közléseinkben!

A fent leírt jó tanácsok egyébként a Nyolc Rétű Nemes Ösvény egyikét, a helyes beszédet mutatják be. A helyes és hiteles kommunikáció alappillérjeit a történelmi Buddha már több mint két ezer évvel ezelőtt leírta, mégis valahogy hiába fedezi fel a tudomány is újra meg újra, képtelenek vagyunk alkalmazni. (Ami mellesleg szintén megérne egy elmélkedést, hogy miért vagyunk ennyire ellenállóak a hasznos tanításokkal szemben, míg gondolkodás nélkül befogadjuk a világraszóló marhaságokat…).

Hogyan hallgassunk meg másokat?

Tekintve, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten, ezért ha jó kommunikátorok akarunk lenni, a másikra való odafigyelést is el kell sajátítanunk. Arról nem is beszélve, hogy ha csak a saját gondolatainkat hangoztatjuk, és csak arra figyelünk egy beszélgetés során, hogy mit fogunk reagálni, akkor semmivel nem leszünk gazdagabbak a beszélgetés végén, mint ahogy belementünk. De ha odafigyelünk a másikra és a mondanivalójára, akkor számos ötlettel, nézőponttal gazdagodhatunk.

A tudatos odafigyelés növeli a megértést, ennek megtámogatására pedig Julian Treasure „hangszakértő” és előadó a következő 5 gyakorlatot javasolja:

Csend

A mai felgyorsult, zajos világban hajlamosak vagyunk átsiklani a csendesebb, visszafogottabb ingerek felett. Treasure javaslata, hogy naponta 3 percet próbáljunk meg csendben eltölteni, így szoktatva fülünket és agyunkat a kisebb ingerekhez.

Mixer

A következő gyakorlat, amit a szakember javasol voltaképp egyike a buddhista meditációs / éber figyelem gyakorlatoknak (amit a pszichológia Mindfulness néven vett át és alkalmaz sikeresen a szorongásos, depressziós vagy szomatikus panaszok enyhítésében). A gyakorlat lényege, hogy a szemünket behunyva próbáljuk meg a hangzavarban elkülöníteni a különböző hangokat: melyik honnét jön, mi mihez tartozik. Ha mindezt úgy csináljuk, hogy közben nem ragadunk le egy hangnál sem, és megpróbálunk nem ítélkezni felette, akkor nem csak hallásunkat, de lelkiállapotunkat is javíthatjuk ezzel a gyakorlattal.

Ízlelgetés

Ebben a gyakorlatban nem hogy nem ítélkezünk a mindennapi hangok felett, de még meg is kell találnunk bennük az élvezhető aspektusokat. Ha odafigyelünk a hétköznapi hangokra, és megtanuljuk értékelni őket, akkor idővel az élet apró örömeinek megtalálása sem fog nehézségekbe ütközni – amivel szintén nem csak hallásunk minősége javul majd drasztikusan, de a boldogságszintünk is.

Hallgatási pozíciók

Figyelmünket nem mindig tudjuk tudatosan irányítani, de testtartásunkat igen. Vegyünk fel aktív, figyelő, bátorító pozíciót, így partnerünk is könnyebben kommunikál felénk, illetve (mivel a testtartás hatással van a lelkiállapotunkra és a tudatunkra, ld. egy korábbi bejegyzést a témáról) mi is jobban tudunk koncentrálni.

Treasure akronímát alkotott egy szankszrit szóból, melynek több jelentése is van: keringés, nagyrabecsülés, lényeg, tartalom. Ez a 4 jelentés gyönyörűen tükrözi azt a 4 szót, amiből az akroním áll, és olyan kommunikációs szabályokra vonatkoznak, melyek mind az üzenet átadásában, mind a befogadásában segítségünkre lehetnek:

RECIEVE:

Befogadni. Mert egy olyan körforgásban, mint a kommunikáció csak úgy tarthatod fenn a keringést, ha nem csak adsz, de el is fogadsz. Egyébként ez az élet minden területére, sőt az életre magára is igaz.

APPRECIATE:

Értékelni. Apró jelzésekkel biztosíthatjuk nagyrabecsülésünkről a másik felet, pl. bólogatással, hümmögéssel, igenekkel.

SUMMARISE:

Összefoglalni. Röviden mondjuk el a másik mondanivalójának lényegét. Ezzel nem csak figyelmünkről biztosítjuk, de ha valami félrecsúszás van, az azonnal kiderül.

„A tehát szó nagyon fontos a kommunikációban” – mondja Treasure.

ASK:

Kérdezni. Ne féljünk rákérdezni az elhangzottakra, főleg ha nem világos valami. Egy jól irányzott kérdés további gondolatokat ébreszt, és növeli a megértést. A buddhisták pl. mindig példát kérnek a viták során. Képekkel, analógiákkal, példákkal kell megvilágítani, hogy mit akarnak közölni. Ha a példa jó, akkor a másik elfogadja, ha nem segíti a megértést, akkor újat kér.

A mai világban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikáció egyik aspektusára, a közlésre. Fejlesztő tréningek, vitaórák, önkifejezést bátorító gyakorlatok tömkelege mutatja nekünk az utat, hogyan tanuljuk meg kifejezni önmagunknak és másoknak gondolatainkat, érzéseinket. Ez roppant fontos, nem véletlen hogy mi is a Benzaiten Tréningnél számos ilyen lehetőséget biztosítunk egyéni és csoportos foglalkozások formájában. Azonban mi fontosnak tartjuk (és biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki az emberi boldogulással foglalkozik így van ezzel) a másik oldalt is.

Meghallgatni, odafigyelni: ez mindennek az alapja.

Másképp nem tudunk fejlődni, tanulni, sőt túlélni sem – próbáljunk csak elbambulni pl. vezetés közben.

Az emberi kapcsolatok minőségét leginkább az befolyásolja, hogy mennyire figyelnek egymásra oda az emberek. A világot előrevivő nagy gondolatok mind a csendből, hallgatásból és a megfigyelésből születtek. Ne hanyagoljuk el ezt a roppant fontos aspektusát életünknek!