A keleti vallások érdekessége, hogy – szemben a nyugatival, amely folyamatosan azt keresi, hogy mi a helyes és helytelen – a Japánban fellelhető vallások nem foglalkoznak a jó és rossz témájával. Nem adnak erkölcsi „kis könyvet” vagy segítséget  a mindennapi élet  etikai útvesztőihez.

Japánban jellemzően 3 államvallás van jelen, a sintoizmus, a buddhizmus és a kereszténység, de mivel a kereszténység új keletű dolognak számít a szigetországban, ezért a sintoizmust és a buddhizmust tekinthetjük a Japánt meghatározó hitvallásnak. A sintoizmus és a buddhizmus kifejezetten elfér egymás mellett, nincs verseny a hívőékért, mivel igazából semmi közük nincsen egymáshoz, bár már 1500 éve léteznek egymás mellet. A sintó eredeti értelemben nem vallás, legalábbis intézményesítve nem volt, nincsen írott kinyilatkozása, sem alapítója. Nagyon sokban hasonlít az ősi természeti vallásokhoz és az antik világ többistenhitéhez.

A sintoizmus gyökerei messze nyúlnak abba az időbe, amikor a sámánizmus határozta meg a hitet. Jelentése: az istenek útja, helyesebben „a szellemek útja”, ugyanis a sintóista szemléletben a hagyományos értelemben vett istenek helyét szellemek (kamik) töltik be. Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még kami no micsinek is, amely szintén „az istenek útját” jelenti. Az embert eleve isteni lénynek tartja, ezért a sintoizmus számára nem létezik az „eredendő bűn” fogalma, illetve nem lehet értelmezni a hit szempontjából ezt a megközelítést.

Lényeg : nincs bűn, egyszerűen nem létezik.

Természetesen az emberek számára nagy nehézséget okoz isteni mivoltuk megmutatása, ezért folyamodnak különböző megtisztulási rítusokhoz, amiket papok végeznek el.

Japánban a másik nagy múltú vallás a buddhizmus, hiszen ez kínai közvetítéssel jutott el a japánokhoz a tengeren keresztül. A buddhizmus elterjedésével alakult ki az írásbeliség, mivel a szentiratok kínai nyelven íródtak, így azok, akik tanulmányozni szerették volna őket, azoknak meg kellett ismerkedniük a kínai képírással. Ebben az esetben olyan dolog történt, ami kifejezetten japános (ami egyébként egész történelmüket és életmódjukat meghatározza), a kínai írásjeleket is saját ízlésük szerint alakították át.

Kialakult a buddhizmus egyedi arculata, amit a mai napig őriz Japán.