Benzaiten Tréning

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Álcázott érzelmek

2016. augusztus 29. 00:44 - Benzaiten Tréning

Gyerekként szüleink igyekeztek nekünk az általuk – a családban elfogadott-  preferált érzelmeket megmutatni és megtanítani.

onismeret-kiemelt.jpg

 

Bizonyos érzelmeket pedig kontrollálni vagy helyettesíteni az „érezni tudást”.

 

Mit is jelent a helyettesítés?

Léteznek bizonyos érzelmek, amiket nem szabad kimutatni,  így mást mutatok helyette  vagy nem mutatom. Ezért bizonyos családokban, népcsoportokban  tilos  egyes érzelmeket kimutatni.  Bármelyik érzelem lehet, de általában az öröm, a harag és a szomorúság szokott ide tartozni. Például, ha egy kisfiú beüti a térdét és ez nagyon fáj, de a közösség úgy tartja, hogy a fiúknak nem szabad kimutatni a fájdalmat és az elkeseredést titkolni kell.  

boy-angry-window-71181436-656x280.jpg

Így aztán, ha a kisfiú fél vagy legszívesebben sírna, előfordulhat, hogy valami egészen mást mutat majd. A legtöbbször dühvel fog válaszolni minden ilyen típusú szituációra, amikor a fájdalmát vagy kétségbeesését kellene kimutatni.  A kislányoknak meg többnyire dühösnek lenni nem szabad – helyette lehet sírni, mosolyogni, csábítani. A megbántott lány így nincs feltétlenül kapcsolatban a támadás okozta dühével, hanem elszalad és sír.

 

images_6.jpg


Családonként változó, milyen érzelmet vagy érzelmeket kerülnek a család tagjai és akarva-akaratlanul mire tanítják az ott felnövő gyerekeket, mit mutassanak a kerülendő érzelem helyett. Egy anyuka mesélte, hogy ő módszeresen arra tanította a kislányát, ne mutassa ki a fájdalmát, amikor valaki megbántja, hanem mosolyogjon, mintha mi sem történt volna. Így mások nem nyernek hatalmat fölötte. Ebben az esetben a kislány számára titkolandó érzelemmé vált a szomorúság, a fájdalom és a helyettesítő érzelem az öröm lett.
A későbbiek során ezért érez sok nő bűntudatot, ha dühös vagy a fájdalmát , sértettségét kellene  megmutatnia a világnak. Ezért legtöbbször a manipulálás és a terelés módszeréhez fognak nyúlni és sokszor ebben bele is ragadnak, mert nem tanulták  meg helyesen megélni és kimutatni a dühüket.

 

asszertiv_kommunikacio_kritika_5.jpg

Az emberi érzelmek igen bonyolultak – láthattuk az előbbiekből is – főleg ha a társadalmi tabuk is valamilyen szinten beleszólnak. Ha dühnél és a haragnál maradunk, egy férfi lehet haragos, de egy nőre furán néznek, ha hangot ad a haragjának.

 

Az EQ üzembe helyezése:

 

mirazs.jpg

A felnőttkori érzelmi problémáknál hamar kiderül, hogy a valódi érzések kimutatása akadályokba ütközik. Nem is olyan nehéz ezt feltárni – általában már néhány egyszerű jelből és non-verbális megnyilvánulásból-  az adott problémát. Könnyen kiderülhet , hogy az épp hisztérikusan bömbölő ifjú hölgy valójában dühös, míg a dühös férfi tulajdonképpen fél,  hogy elhagyják, egyedül marad vagy nem tartják elég férfiasnak. A lányoknál meg pont fordítva: a sírás, a hiszti női tulajdonságnak van titulálva. Előfordulhat olyan helyzet is, amikor a születéskor magunkkal hozott érzelmi készletünket „menet közben” átírják , mintha nem is létezne.

122198908_11n.jpg

Ez azt jelenti , hogy  az egyén „nem érez”, pontosabban nem olyan fokon, mintha kellene.  A környezete számára érthetetlen módon reagál és „hidegnek” tűnik. Ez korlátozódhat egy-egy érzésre, de az is lehet, hogy az egyén érzelmei egyáltalán nem működnek.

Részleges korlátozás esetén csak bizonyos érzések hiányoznak a repertoárból, például van, aki nem érez lelki fájdalmat, s mások fájdalmával sem tud mit kezdeni. Ha megpróbáljuk elmondani, milyen bánat ért, milyen bajban vagyunk, valószínűleg ingerült lesz és igyekszik megszabadulni tőlünk, vagy problémánkat lekicsinyelve valamilyen mulatságos megoldást javasol. Esetleg elsüt egy-két szarkasztikus viccet , mint például „az  élők csupán vakációzó halottak”.

hara.jpg

Rosszul esik, nem értjük, miért nem „fogja”, hogy ez nekünk fáj. Sokkal gyakoribb – főleg nőknél –, már előbb is említett „düh tiltás”. Ilyenkor az egyén szinte soha nem tudja kifejezni az adott helyzetben természetes módon keletkező haragját. Saját tapasztalataim azt mondják, hogy az érzelmeket feltétlenül át kell élnünk. Gyerekként és lányként  nekem nem volt tiltva, hogy dühös legyek. Ennek okán nem értem meg a manipulatív lányokat és a hisztériás nőnemű társaimat sem. Az érzelmek egészséges átélése és annak megtanítása, elengedhetetlen a teljes és egészséges élethez. Ha ezt nem történik meg, akkor magunkat akadályozzuk, hogy köztünk és más emberek között kapcsolat jöjjön létre. Ahol együttérzést, vigasztalást kaphatnánk. Ha elrejtjük a fájdalmunkat, mások esetleg nem is tudhatják, hogy valami fáj; viszont így ők sem és mi sem vesszük észre , hogy  milyen cselekedet az, amelyik sértő valamelyikünk számára.

 

11204891_902429013136314_8115524382960364810_n.jpg

Érzelmi intelligenciánk (EQ) fejlesztésével sokkal sikeresebbek lehetünk magánéletünkben és karrierünkben egyaránt. Fejlesztéseink során főleg a résztvevők belső lelki kompetenciáira építkezünk. Megmutatjuk, hogyan tudják beleélni magukat a másik helyzetébe, még akkor is ha nyomás alatt vannak, így segítve őket az empátia által egy hatékony és békés konfliktuskezelési, stresszcsökkentő és kommunikációs módszerhez.

 

meditation-leaf.jpg

A világban való boldogulásunkhoz nem elég intellektuális készségeinket fejleszteni. Társas lényként a többi emberrel való interakció minősége fogja meghatározni, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak és sikeresnek. Bár szeretnénk azt hinni, hogy racionális lények vagyunk, tény, hogy döntéseink nagy része érzelmi alapú. Éppen ezért a sikeres élet és a boldog együttélés legfontosabb tényezője az érzelmi intelligencia.

 

Mit takar pontosan az érzelmi intelligencia?

 

ea48989d16f45d7237c0a17cc1b29e07_large.jpeg

 

Az intelligencia definíciója sokrétű, magába foglalja a felfogó képességet, ítélőképességet, a korábban tanultak új helyzetben való alkalmazásának képességét, összefüggések létrehozását és megértését, problémamegoldást a különböző értelmi képességek által. Az érzelmi intelligencia hasonlót jelent, csak az emóciók területén. Daniel Goleman, a téma talán leghíresebb kutatója szerint az alábbi képességeket öleli fel az érzelmi intelligencia fogalma:

–  saját érzelmi állapot felismerése és megnevezése

–  az érzelmek, gondolatok és tettek közötti kapcsolat megértése

–  az érzelmek tudatos kezelése és a felettük való kontroll

–  mások érzéseinek megértése, akár befolyásolása, érzékenység mások érzelmei iránt

–  kielégítő társas kapcsolatok létrehozása és fenntartása

 

Empátia, együttérzés, szimpátia, érzelmi intelligencia

 

13177344_906359882806109_531704436307919933_n.jpg

Az empátia nem egyenlő az érzelmi intelligenciával, de nem is határolhat el attól. Voltaképp igen nehéz megtalálni a különbséget közöttük. Az empátia az a képességünk, amikor a másik helyzetébe tudom képzelni magam, átérzem amit ő érezhet, és ez tudatosodik bennem. Azonban az empátia sokszor észrevétlenül jelenik meg a mindennapok során, illetve sokszor, bizonyos okokból akkor sem tudunk együtt érezni a másikkal, ha tudjuk hogy ez lenne a helye, és még igyekszünk is. Az empátiát tudatosan használni, megtalálni a megfelelő mértéket, helyes következtetéseket levonni az együttérzésből származó információkból a másikra nézve, adekvátan reagálni – ebben már az érzelmi intelligencia segít.

 

Miért fontos az empátia fejlesztése?

 

unnamed.jpg

Megfelelően működő empátiás készségünk tökéletes táptalaja a magas érzelmi intelligenciának, mely által sikeresebbé válhatunk magánéletünkben és karrierünkben egyaránt. A megfelelő empátiás készség kiépítésével elérhető az érzelmi intelligencia azon mértéke, mely segítségével ítéletmentesen, támogatóan, ugyanakkor tudatosan, érzelmileg nem belebonyolódva tudunk részt venni a mindennapokban.

 

A Benzaiten Tréning empátia és érzelmi intelligencia fejlesztő
foglalkozásai által megtudhatod, hogy:

 

mennyire vagy tisztában a saját viselkedéseddel, érzelmi állapotoddal és
hogy ez miként hat ki a viselkedésedre

mennyire vagy tisztában vele, hogy mások viselkedése hogyan befolyásol Téged

hogyan ismerd fel és védd ki a manipulációkat, hazugságokat

hogyan kezeld jobban a stresszt, hogyan oldd meg a különböző helyzeteket együttérzéssel,
mellőzve az agressziót

hogyan tudod kihozni minden szituációból a legjobbat

milyen kapcsolatmenedzsment képességekkel rendelkezel, és
hogyan tudod fejleszteni őket

 

crea.jpg

Foglalkozásaink során egyéni kérdéseidre, problémáidra fókuszálunk, felmérjük az egyéni kompetenciáidat és azokat a képességeidet, melyek segíthetnek az empátia fejlesztésében. Megtanulod felmérni a másik ember érzelmi állapotát, elsajátíthatod az aktív meghallgatást és a konstruktív érzelemkifejezést. Így nem csak Te fogod magad jobban érezni, de munkahelyi és magánéleti kapcsolataid pozitív változáson mennek majd keresztül.


eq_1.jpg

Az érzelmek ajtót nyitnak másokhoz és könnyebben viseljük el az élet egyhangúságát.

Merjünk nyitni egymásra.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichogourmet.blog.hu/api/trackback/id/tr4911658576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.