Benzaiten Tréning

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Miért érdemes a mentális egészséggel foglalkozni?

2017. február 10. 19:00 - Benzaiten Tréning

Nem csak hazánkban, de az egész világon súlyos károkat okoznak a mentális megbetegedések. A statisztikák szerint 15 emberből 4 szenved valamilyen szorongásos zavarban, és minden 15. ember súlyos depressziós (WHO európai adatok). Ráadásul egyre növekszik az ún. szubklinikai (küszöb alatti) lelki problémák száma, melyeknek súlyos, életminőséget rontó hatása van.

mw-em439_tightr_zg_20160510171835.jpg

A WHO előrejelzései alapján 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakoribb munkaképességet akadályoztató betegség.

A LELKI BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK EGYIK LEGGYAKORIBB OKA A STRESSZ, MELYET MAGYARORSZÁGON A MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG VÁLT KI LEGINKÁBB.

Mi ennek az oka?

  1. Egy apróbb feszültség (érkezzen kívülről pl. családi problémákból, vagy a munkahely felől), ha sokáig kezeletlen marad, akkor előbb-utóbb olyan hatalmas teherré nőhet, ami alatt bárki bármikor összeroppanhat – drasztikus teljesítményromlást, gyakoribb betegszabadságot és táppénzt, sőt, akár pályaelhagyást, munkahely elvesztését eredményezve.

  2. A rossz munkahelyi légkör, társas konfliktusok, beilleszkedési nehézségek, megbecsültség hiánya, kommunikációs problémák akkor is tartós stresszt, valamint az ebből kialakuló testi és lelki betegségek létrejöttét fogja okozni, ha amúgy a munkahelyi státusz biztos és a fizetés is megfelelő.

  3. A munkahelyi lelki egészség nem csak külsőségeken (munkahely minősége, munkatempó, szünetek, stb.) múlik, számos egyéb belső tényezője is van.

work-life-balance-demanding-job.jpg

EZEN FELSOROLT TÉNYEK, MIND  ANYAGILAG ÉS TELJESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL IS SÚLYOS KÁROKAT OKOZHAT A CÉGNEK. MÍG EMBERILEG ÉS EGZISZTENCIÁLISAN A DOLGOZÓRA NÉZVE JÁRHAT KATASZTROFÁLIS KÖVETKEZMÉNYEKKEL.

Az egyik legfontosabb önmagunk felvállalása, megfelelő bemutatása, igényeink, szükségleteink hatékony kifejezése, a másik ember jogainak megsértése nélkül. Az önérvényesítés számos elfojtott feszültségtől óv meg, és az emberekkel való kapcsolatunkat is javítja. Munkahelyi közegben az együttműködés és a feladatoknak való megfelelés minősége javul, hiszen sokkal könnyebb jól teljesíteni, ha mindenki tisztában van a másik feladatokkal és munkával kapcsolatos szükségleteivel, nehézségeivel, elvárásaival. Bár korábban a burn out jelenséget a segítő szakmához kötötték, manapság a stresszel foglalkozó szakemberek igyekeznek mindenkinek felhívni a figyelmét erre az alattomosan kialakuló, de annál súlyosabb következményekkel járó jelenségre. A görcsös megfelelni akarás, túlvállalás, munkahelyi problémák okozta kimerülés bármilyen területen tevékenykedő dolgozót érinthetnek, ha nincs tisztában a figyelmeztető jelekkel, tünetekkel, a kialakulás megelőzéséhez szükséges technikákkal. A tüneteknek súlyos egészségromboló hatásuk van, mely nem csak fizikai, de mentális betegségek kialakulását is okozhatják, és a munkafolyamatokra is negatív hatással bírnak.

A stressz tényleg ennyire rossz?

Természetesen a stressznek vannak jótékony hatásai is (pl. motiválhat amikor kicsit sokáig halogattunk egy határidős munkát ), viszont ha a negatív oldalát nem tudjuk helyesen kezelni, akkor elindulhat egy olyan spirál, amely végül akár a kiégést (burn out) is okozhat. Nem akarjuk elbagatellizálni a stresszt, hiszen ha krónikussá válik és az általa okozott tüneteket nem tudjuk kezelni, akkor olyan spirálba kerülhetünk, melynek alján ott vár ránk a rettegett burn-out.

9dicas-sbc-3.jpg

A kiégés folyamatos érzelmi megterhelések és stressz nyomán kialakuló testi, lelki és mentális kimerülés. Bár korábban úgy gondolták, hogy ez csak a segítő szakmában dolgozókat érinti, a mi teljesítményorientált, felgyorsult és folyamatos elvárásokat támasztó világunkban kiégés bármilyen területen tevékenykedő embert érinthet. A burn-outnak súlyos egészségromboló hatása van, nemcsak testi, de lelki/mentális betegségek kialakulásához is vezethet, melyek kezelése komoly harcot jelent, hiszen egy krónikussá vált depresszióból, pánikbetegségből, vagy szerfüggőségből nem kis idő kilábalni. Éppen ezért fontos a megelőzés és az időben történő megfelelő stresszkezelés!

Hogyan lehet csökkenteni a munkahelyi problémákat?

A stresszel való megküzdésnek, copingnak két aspektusát különítették el a szakemberek: az érzelemorientált és a problémaorientált megküzdést. A sikeres stresszekezelés érinti mindkét oldalt, felkészíti a személyt a testi és lelki tünetek kezelésére készségfejlesztés, szemléletváltás és relaxációs technikák által, valamint kreatívvá, rugalmassá és hatékonnyá teszi a személyt a problémamegoldás terén. Hiszen a helyzet értelmezése fogja eldönteni, hogyan reagálunk, és meddig jutunk. Általában ezt nem vesszük eléggé komolyan, pedig ha egy érdekkülönbség, egy vitahelyzet vagy félreértés  nem oldódik meg időben, akkor nagyon hamar nem csak a résztvevő felekre, hanem a környezetre is negatív  hatással lehet. Az így keletkező feszültség lassan lerombolja a munkahelyi morált, akadályozza a haladást, tönkreteszi a munkahelyi légkört, ezáltal okozva stresszt és nehézségeket a dolgozók és vezetők számára.

sto_munkahelyi-stresszkezeles_91bfe573_529950f13515a8_40767103.jpg

A konfliktusok forrása általában az a hozzáállás, hogy igaza csak egy valakinek lehet, a többi mind téved és hülye. Pont. A tévedést, hibázást nagyobb félelem övezi, mint bármi mást az életünkben, mert úgy érezzük, hogy akkor sebezhetővé, közröhej tárgyává válunk. A másik téves megközelítés, mellyel a mindennapjainkat éljük, hogy ha valamire szükségem van, akkor azt másokon keresztül érhetem csak el. Mintha azt gondolnánk, hogy a mi érdekeink csak mások érdekeinek félresöprésével lenne elérhető. Ezért nagyon fontos, hogy a konfliktusokat időben, megfelelő módszerekkel kezeljük.

Egy kialakult helyzet megoldásának első lépcsője, ha tárgyilagosan felmérjük, hogy miként alakult ki a konfliktus. Célszerű egy kívülálló segítségét kérni, mert, különösen egy elharapózott konfliktus esetén, a résztvevőket az érzelmeik, saját érdekeik és egyéni konfliktuskezelési módszereik nagyon rossz irányba vihetik a megoldási kísérletet.

dreamstime_m_12053649-e1316369981301_1.jpg

A második lépcsőfok a résztvevők felmérése. A legtöbb esetben nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit teszünk konfliktushelyzetben, és csak ösztöneinket és érzelmeinket követve reagálunk és hozunk döntéseket. Sokszor nem vesszük figyelembe, hogy a különböző emberek különböző megoldásokat alkalmaznak konfliktusaik során, és már ez az eltérés okozhat súrlódásokat. Közhelyes példa, mikor egy párkapcsolatban az egyik fél beszélgetéssel, a másik magánnyal oldaná meg a helyzetet. Az egyiket a hallgatás, a másikat a téma állandó felhozatal fog az őrületbe kergetni.

work-life-balance.jpg

A harmadik szint a megoldási módszerek megvizsgálása. Mindenkinek van személyes, egyéni konfliktuskezelési stílusa, mely bizonyos helyzetekben sikerrel jár, máskor viszont csak tovább ront a felek kapcsolatán. Szerencsére a stílus tanulható, finomítható, és át is alakítható új és hatékonyabb módszerek elsajátításával.  A leghatékonyabb módszer a munkahelyi konfliktusok megszűntetésére, kezelésére  azon belül az egészséges légkör visszaállítására az, ha egy foglalkozás alatt nem csak a külsőségekre építünk.  Egy adott konfliktus során nem csak annak jellemzőit, hanem a résztvevő felek tulajdonságait, erősségeit, problémamegoldó stílusát is feltérképezze, és aminél teljesebb képet átlátva támogassa a résztvevőket a megoldáshoz.

Ezen kívül cél még ,hogy ne csak egy konfliktus oldódjon meg tréningjeink által, hanem egy új hozzáállást kialakítva általánosságban fejlesszük a konfliktuskezelői készségeket, hogy a későbbiekben a segítségünk nélkül is megoldható legyen, ha konfrontációba kerülsz valakivel.

  

Asszertív kommunikáció minek hozzá?

 

4_body_language_mistakes_during_interviews_gesture.jpg

A dolgozók általában több időt töltenek együtt, mint családjukkal, ezért fontos, hogy pozitív kapcsolat, jó hangulat, bizalom, empátia, kollegalitás alakuljon ki közöttük.

A belső harmónia elérése érdekében figyelembe kell venni, hogy mik azok a dolgok, amik által előrébb jutunk, melyek közelebb visznek célunkhoz. Viselkedésünk, cselekedeteink (legyen az tett, szó vagy gondolat) mindig minden esetben kihat a környezetünkre, hatással van embertársainkra és a következmények által visszahat ránk is. Az asszertív viselkedés az arany középút a behódoló (szubmisszív), alárendelt magatartásforma és a fenyegető (agresszív) magatartásforma között.

nzdbc_cover.png

Az asszertivitás által csökken a belső feszültség és az emberek közötti konfliktus, hiszen olyan közösség alakul ki általa, ahol értékesnek érezzük magunkat, ahol megoszthatjuk érzéseinket, vágyainkat, félelmeinket és nemtetszésünket, illetve ahol a felesleges játszmák helyett a célokra fordíthatjuk energiáinkat.

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichogourmet.blog.hu/api/trackback/id/tr2812247504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.