A keleti vallások érdekessége, hogy – szemben a nyugatival, amely folyamatosan azt keresi, hogy mi a helyes és helytelen – a Japánban fellelhető vallások nem foglalkoznak a jó és rossz témájával.

Nem adnak erkölcsi „kis könyvet” vagy segítséget a mindennapi élet etikai útvesztőihez.

Japánban jellemzően 3 államvallás van jelen, a sintoizmus, a buddhizmus és a kereszténység, de mivel a kereszténység új keletű dolognak számít a szigetországban, ezért a sintoizmust és a buddhizmust tekinthetjük a Japánt meghatározó hitvallásnak. A sintoizmus és a buddhizmus kifejezetten elfér egymás mellett, nincs verseny a hívőékért, mivel igazából semmi közük nincsen egymáshoz, bár már 1500 éve léteznek egymás mellet.

A sintó eredeti értelemben nem vallás, legalábbis intézményesítve nem volt, nincsen írott kinyilatkozása, sem alapítója. Nagyon sokban hasonlít az ősi természeti vallásokhoz és az antik világ többistenhitéhez.A sintoizmus gyökerei messze nyúlnak abba az időbe, amikor a sámánizmus határozta meg a hitet. Jelentése: az istenek útja, helyesebben „a szellemek útja”, ugyanis a sintóista szemléletben a hagyományos értelemben vett istenek helyét szellemek (kamik) töltik be.

Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még kami no micsinek is, amely szintén „az istenek útját” jelenti. Az embert eleve isteni lénynek tartja, ezért a sintoizmus számára nem létezik az „eredendő bűn” fogalma, illetve nem lehet értelmezni a hit szempontjából ezt a megközelítést.

Lényeg : nincs bűn, egyszerűen nem létezik.

Természetesen az emberek számára nagy nehézséget okoz isteni mivoltuk megmutatása, ezért folyamodnak különböző megtisztulási rítusokhoz, amiket papok végeznek el.

Japánban a másik nagy múltú vallás a buddhizmus, hiszen ez kínai közvetítéssel jutott el a japánokhoz a tengeren keresztül. A buddhizmus elterjedésével alakult ki az írásbeliség, mivel a szentiratok kínai nyelven íródtak, így azok, akik tanulmányozni szerették volna őket, azoknak meg kellett ismerkedniük a kínai képírással. Ebben az esetben olyan dolog történt, ami kifejezetten japános (ami egyébként egész történelmüket és életmódjukat meghatározza), a kínai írásjeleket is saját ízlésük szerint alakították át. Kialakult a buddhizmus egyedi arculata, amit a mai napig őriz Japán.

AZ  ISTENEK ÚTJA

A sintó teremtés mítoszait sokszor vissza lehet vezetni kínai forrásokig, mivel maga a „sintó” szó is a kínai SIN TAO kifejezésből ered. A sintó szót, mint vallási megjelölést is csak a 8. századtól kezdték el használni a buddhizmus térnyerése után, megkülönböztetés véget.

Igazából a mai modern sintoista panteont alkotó, névvel rendelkező istenekre utal, de ugyanígy Kamiknak hívják a természet szellemeit és a tájegységeket is, mert a japánok nagy szellemi erőt tulajdonítanak ezeknek a természeti képződményeknek. Tehát egy hegy, folyó, tó vagy akár egy fa vagy állat is lehet kami.

A legendák úgy tartják, hogy a kamik állati alakot öltve léphetnek kapcsolatba az emberekkel(például rókaként).

A sintoista világegyetem változatos, égi és földi, illetve föld alatti birodalmakról szól, olyan, mint egy óriási tojáshéj két fele. Legfelül van a kilencedik menny (Takama-ga-hara), az Égi Nagy Síkság, azon belül egy különleges szellemi birodalom, ahova még az istenek és istennők is ritkán látnak be. A Nagy Síkság alatt található a Középső Vidék (Nakacu-kuni) vagy más néven a Nyolc Sziget Országa.

Ez a sík jelöli az isteni Japánt vagy japán hazát. A legalsó szint itt is, mint minden más vallásban, a sötét alvilági birodalom (Jomi-no-kumi).

Ide kerülnek az elhunytak szellemei, akiket ocsmány szörnyek őriznek (igen vidám ez az öröklét…) addig, amíg újra el nem jön a leszületés ideje, amit csak akkor tehetnek meg, mikor ezt megengedik nekik. A feltétlen engedelmesség szinte áthatja az egész japán életfilozófiát – és ez a túlvilágon sincsen másképpen. A sintó vallás a legfontosabb útmutatása (elvárása), hogy tiszteld és támogasd a saját közösségedet, a családodat és a hazádat.Feltétlen engedelmességet várnak el a feljebbvaló felé, legyen szó akár munkáról, akár iskolai csoportról vagy egy sport szakkörről.

Ha ezeket az elvárásokat nem tartod be, vagy megsérted a közösségedet vagy a rangban fölötted állót, akkor a túlvilágon fogsz várhatóan eltölteni egy kis időt origamizva, pár  eredményorientált  mitológiai szörnnyel.

Nyugati szemmel ez nagyon elnyomó kultúrának hathat, de cserébe a sintoizmus mindenek felé helyezi a japán népet, ők képviselik a felsőbbrendűséget a világon.

Összefoglalva a sintoista hívők legfontosabb erénye az előjárók, vezetők és persze a munkaadók felé irányuló engedelmesség. A sintoizmus egyik kettőssége (igazából ez Japán egészére igaz), hogy nem foglalkoznak a túlvilággal, csak is az életben való érvényesüléssel:

Az, hogy mi lesz velük később a haláluk után, leszületnek-e újra vagy nem, ezt a kérdést meghagyják a buddhistáknak.

Az előző bejegyzésben olvashattatok arról, hogy mi vezet sikerhez, ahol is a vezető tényező a szenvedély volt. Ha valamit úgy csinálsz, hogy élvezed minden percét, akkor a többi szükséges elem (kemény munka, önfejlesztés, kitartás, összpontosítás, szolgálat és önmagad rugdalása) automatikusan jönni fog.

De mi van akkor, ha olyan helyzetben vagy, hogy valaki mást (beosztottadat, gyermekedet, kliensedet, bárkit) kell rávenni arra, hogy ha nem is a szíve csücske az elvégzendő feladat, legalább motivált legyen rá, hogy jól és megcsinálja azt?

Ebben az írásban erre kaphattok választ.

A pénz nem megoldás

Számos közgazdász leírta már ezt, és pszichológusok is kimutatták, csak épp a gyereknevelés terén: a külső motiváló elemekkel (pénz, vagy egyéb jutalom) sokszor pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A belső motiváció sokkal erősebb, mint a külső hajtóerők (pl. pénzjutalom), és még az is előfordulhat, hogy a sok külső, tárgyi jutalommal kiöljük az intrinzik (belső) motivációt, és a teljesítmény és munkakedv csökkenni fog.

Persze szituációja válogatja, van amikor a pénz tud motiválni, de pl. munkahelyen nem ennek kéne az elsődlegesnek lennie, ugyanis eléggé meglepő kapcsolat van a fizetés és a dolgozó elégedettsége között.

Timothy A. Judge és kollégái a „The relationship between pay and job satisfaction: A meta-analysis of the literature” c. 2010-es cikkükben 120 év kutatásának 92 tanulmányát elemezték, és azt találták, hogy a munkával való elégedettség és a kereset között igen gyenge kapcsolat van: az, hogy valaki milyen sok pénzt visz haza a hónap végén, egyáltalán nem jósolja be, hogy mennyire elégedett a munkájával. Ez a tendencia ráadásul kultúrától független, hasonló eredményeket kaptak az USA-ban, Ázsiában, Ausztráliában és Angliában is. Én innen Magyarországról üzenném Judge-éknak, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen sokunk tapasztalta már, hogy a 400-500 ezer Ft nettót kereső multinacionális körülmények között dolgozó ember ugyanannyit tud szenvedni gyűlölt munkája miatt, mint a 60-70 ezer Ft nettót kereső ápoló honfitársa.

Akkor mi számít?

A belső motiváló tényezők nem csak a munka, feladat iránti elégedettséget növelik bennünk, hanem a teljesítményt is. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy nem kerülnek semmibe, és egy kis odafigyeléssel nagyon hamar bevezethető a mindennapi életünkben, legyen szó otthoni vagy munkahelyi vezetésről.

1. Láttasd az eredményt!

Dan Ariely és munkatársainak „legós” kísérletében (Man’s search for meaning: The case of Legos, megjelent 2008-ban) a résztvevőknek egyre kevesebb fizetségért (elsőért 3 dollárt kaptak, a másodikért 2.70 dollárt, és így tovább) kellett legóból robotokat építeniük. Két csoportot vizsgáltak, az egyikben amint megépítették a robotot, a vizsgálatvezető szétrombolta, a másikban a résztvevők az asztalon tárolták műveiket, és csak a kísérlet végén szedte szét őket a beépített ember.

Bár mindkét csoportnak végig kellett néznie, amint munkájuk megsemmisül és ugyanannyi fizetést kaptak, az első csoport volt az, aki 7 robot megépítése után bedobta a törölközőt, míg a második 11 robotot rakott össze. A vizsgálat eredménye jól mutatja, hogy ha bár rövid időre is, de ha a dolgozó láthatja, hogy mi ma munkája gyümölcse, az nagyban növeli a teljesítményét.

Természetesen a munkafolyamat során adott elismerés és bátorítás szintén sokat lendít az ügyünkön, elég csak arra gondolni, hogy mikor végzi el szívesebben a gyermekünk, párunk a neki szánt házimunkát: ha ordítozunk vele és fenyegetőzünk, vagy biztatjuk és dicsérjük a folyamat alatt? Ugyanez a munkahelyen is működik, és nem kell dicshimnuszokban gondolkodni: néhány bátorító bólintás és kedves szó is csodákra képes!

2. Ismerd el az eredményt!

Ha a dolgozók nem csak nézegethetik a munkájukat, de némi elismerést is kapnak érte, akkor az szintén teljesítmény- és elégedettség növekedéssel fog járni – kevesebb pénzért. Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, és hogy mennyire nem, azt jól mutatja a fent említett Ariely és csapatának másik tanulmánya, ahol a résztvevőknek betűpárokat kellett megkeresniük. Ebben a kísérletben 3 csoportra osztották a vizsgálati személyeket:

• az első ráírhatta a nevét a kitöltött feladatlapra, amit a vizsgálatvezető elismerően bólogatva átnézett és úgy rakta el a mappájába

• a második csoport nem írhatta rá a nevét, és a vizsgálatvezető átnézés nélkül elrakta a beadott teszteket

• a harmadik csoport járt a legrosszabbul, mindenfajta visszajelzés nélkül a beadott lapokat a vizsgálatvezető a szemük láttára széttépte
  
  

Nem meglepő módon a második és harmadik csoportnak sokkal több pénzt kellett kifizetni, hogy folytassák a vizsgálatot, mint az első csoportnak, akik fele annyiért örömmel vállaltak még több tesztet.

Fontos látni, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy boldog és lelkes munkaerőt faragjunk kollégáinkból – de még ennél is könnyebb egy életre letörni a munkakedvüket. Ezért ha van rá lehetőség, nevezzük nevén a munkát végző embereket, és fejezzük ki munkájuk fontosságát és köszönjük meg (ne csak az évi karácsonyi bulin) az erőfeszítéseiket.

3. Segítség!

Adam Grant pszichológus egész életét mások segítésének szentelte, és egy idő után nem csak a saját bőrén tapasztalta, hogy mások segítése mennyire motiválóvá válik az emberek számára, így elkezdte vizsgálni az altruizmus és a motiváció kapcsolatát.

Egyik vizsgálatába pl. a Michigani Egyetem ösztöndíjához telefonon támogatókat kereső diákokat vont be, akiknek a vizsgálat ideje alatt ugyanúgy kellett dolgozniuk, mint eddig, egyetlen kivétellel: minden nap 10 perc erejéig az összegyűjtött ösztöndíj által bekerült egyetemisták beszélgettek a diákokkal, hogy kifejezzék hálájukat azért, amit csinálnak. Egy hónap után a dolgozó diákok 142%-kal több időt töltöttek a vonalban, és sokkal eltökéltebbek voltak, mint előtte, és bár nem tudták megfogalmazni ez miért van, de elmondták, hogy valahogy felértékelődött bennük a munkájuk, és sokkal fontosabbá vált a szemükben, hogy sikeresek legyenek benne.

Nem csak a konkrét segítség, hanem pusztán a az elképzelése annak, hogy esetleg segíthetünk a feladatunkkal másokon, növeli egy kívánt magatartás megjelenését. Szintén Grant professzor egy másik vizsgálatában kórházak osztályaira tett ki két feliratot:

„A kézmosás megvédi Önt a fertőzésektől”

„A kézmosás megvédi pácienseit a fertőzésektől”

Azokon az osztályokon, ahol a pácienseket megemlítették a felhívásban, 45%-kal többet használták az orvosok és ápolók a kézfertőtlenítőket, mint ott, ahol csak a saját egészségük került említésre. Mindkét vizsgálat eredményéből világosan látszik, hogy a proszociális, segítő viselkedésnek még csak a lehetősége is motiváló erővel hat ránk.

4. Legyen a munka teljesíthető kihívás!

Ez nem csak amiatt fontos, mert az elvégzendő feladat nehézsége és a teljesítmény közötti összefüggést fordított U-alakú görbén lehet a legjobban ábrázolni, magyarul: van egy optimális nehézségi szint, amin a legjobb teljesítmény megjelenik, e optimális nehézségi szint alatt vagy felett a teljesítmény romlik.

A motiváció szempontjából is lényeges, ugyanis ha minél nehezebb megoldani egy feladatot, vagy elvégezni egy munkát, annál jobban fogjuk értékelni a saját teljesítményünket. (Kicsit olyan ez, mint a csoportba kerülés: minél nehezebben válunk a tagjává, annál inkább ragaszkodunk hozzá és annál jobban magunkévá tesszük a csoport attitűdjét.)

A már említett Ariely origamis kísérletében a résztvevőknek nagyon nehéz formákat kellett hajtogatniuk, az egyik csoportnak leírás alapján, a másiknak még az sem volt. Amikor elkészültek akkor megkérdezték, hogy mennyiért adnák el a „művüket”, illetve a kísérletben résztvevő megfigyelőknek (tehát akik nem hajtogattak) is mondaniuk kellett egy árat, hogy mennyiért vennék meg. Természetesen mindkét csoportnál a hajtogatók nagyobb összeget mondtak, mint a megfigyelők, ráadásul a második (instrukció nélkül maradt) csoport szignifikánsan magasabbra értékelte az egyébként sokkal rosszabbul sikerült darabokat, mert ők többre értékelték a munkát és energiát, amit belefektettek.

5. Adj választási lehetőséget!

Dolores Albarracin és Ibrahim Senay az önmagunkkal folytatott beszélgetéseinket vizsgálták, és arra jutottak, hogy nem mindegy, hogy egy feladatot milyen típusú belső monológ előz meg. Kísérletükben a résztvevőket két csoportra osztották. Egyiknek adtak egy percet, hogy átgondolják, akarnak e anagrammákat megoldani, a másik csoportnak egyszerűen jelezték, hogy egy perc múlva anagrammákat kell megoldaniuk.ű

Az első csoport szignifikánsan több fejtörőnek esett neki, és jobban is teljesített, mint a második csoport.

Miért?

A válasz megint a belső és külső motivációban keresendő. Az első csoport úgy érezte, az ő döntése volt, hogy elvégzi a feladatot, és ez a döntési szabadság a belső motivációt keltette életre. A második csoport ezzel szemben kvázi parancsot kapott, ami eléggé lohasztó tud lenni, és maximum a külső motiváló tényezők hatására lehet javítani a teljesítményt.

6. Cukiságra fel!

A pozitív érzelmek segítenek összpontosítani, a fókuszáltabb figyelem pedig (általában) jobb teljesítménnyel jár. A Hiroshima Egyetem kutatói ezt úgy próbálták bebizonyítani, hogy a vizsgálati személyeknek ügyességi feladatokat ellett elvégezniük állatos képek megnézése előtt és után.

Azt találták, hogy a teljesítmény mindig javult a képnézegetés után, de 10%-kal jobban, ha kölyökállatok képével szórakoztatták a résztvevőket. Igen, jól érzitek, a hiroshimai kutatók épp ezzel tették legitimmé a munka közbeni, cuki állatos videók és képek nézegetését és posztolgatását – utóbbit szigorúan a köz érdekében.

Az elégedettség és teljesítmény fokozásának érdekében számos egyszerű trükk bevethető, melyek ráadásul egy kis odafigyelésen kívül semmibe nem kerülnek. Azonban amennyire egyszerű ezeket alkalmazni, annál könnyebb megfeledkezni róluk és rossz módszert bevetve egy életre megutáltatni valakivel egy adott feladatot. Éppen ezért ha motiválásról van szó, járjunk el körültekintően, és ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjük ki szakember véleményét!

Benzaiten erős védőistennő, aki nem csak a szerencsét, a szerencsejátékosok, hanem a kreativitást is védi. Hozzátartozik szinte minden ami „folyik”:a pénz, a bőség, a beszéd, a kommunikáció, a zene és a tudás, illetve a fejlődést is.

Gyakran tesznek neki felajánlást, hogy megvédje a tengeri utazókat és a tengerparti városokat. Szent és segítő állatai  többek között – amelyeket szintén szerencsehozó állatoknak tartanak, főleg mert fehér színűek- a sárkányok a teknősök, a rókák és a kígyók. Állati követei gyakran jelennek meg  fehér színben az emberek előtt. Fontos közlekedési eszközei  közé tartozik egy díszes csónak, de néha férjura egy sárkány is segíti utazását. Benzaitent ábrázolják lanttal – ősi hangszerrel a Biwa-val- amivel a zenét a táncot és a kreativitás hivatott védeni. Erős védelmező, ezért nem csak lanttal, hanem néha karddal és tőrrel is megjelenik.  

A fegyverek szimbolizálják a védelmet, mert  védi a gyengéket és erőt ad saját magunk leküzdéséhez.  A kívánságokat és a bőséget az általa viselt „kívánságok köpenye „ segíti. Ennek a köpenynek sok funkciója van. Nem csak  szerencsét és pénzt hoz, hanem bizonyos esetekben elrejt dolgokat, amiknek az adott pillanatban nem lenne szerencsés, hogy napvilágra kerüljenek.  A köpenyt rókák és sárkányok viszik el az embereknek. A kígyó és a sárkány éve vagy órája az ő napszakai is egyben.

Az istennőt sokoldalúsága miatt számos különböző csoport választotta magának patrónusának. A szamurájok Happi Benzaitenként tisztelték, mert a 8 fegyver bajnokának tartották. Az EDO korszak alatt (1603-1868) vált igazán a művészek az üzleti élet a kereskedők, gésák, kézművesek és a diplomaták között népszerűvé. Ma már a diákok is az ő védettségét élvezik, illetve mindenki részesülhet áldásából, aki nyitott szívvel és szeretettel fordul a szerencseistennőhöz

.

A Hét szerencse hozó istenség: Fukurokuju,Hotei, Jurojin, Daikoku, Ebisu, Bishamonten és végül Benzaiten(Benten) szerencseistennő felel mindenért, ami szerencséhez köthető, ami lehet egészség, anyagi vagy pénzbeli vagy egyszerűen a harmónia és a boldogság megteremtésében segédkeznek.

Benzaiten a vizek és tengerek istennője is. A tudás, a tanulás, a művészetek, az irodalom, a szépség és legfőképpen a zene istennője. Azon belül felel gondtalan kommunikációért és mindent támogat ami úgymond folyik és áramlik. Mint a beszéd, a zene, az ének, az érzelmek és az ékesszólás és végül, de nem utolsósorban a pénz áramlását is egyengeti. Hase-dera templomot neki szentelték, amely egyike a Benzaiten istennőnek szentelt japán zarándokkörút 33 állomásának. 

Benzaiten a különleges újévi álmokért is felel ebben az időszakban, amit főleg gyerekek láthatnak meg. Az „aranygálya” jelképezi a Kincses hajót amivel az istenek megérkeznek a japán partokhoz. A gyerekek vágyaikat teszik a gálya vagy párnájuk alá. A titok nyitja itt az, hogy amit újévkor álmodnak azt nem oszthatják meg mással , mert nem teljesül.

Sztori a Sárkánnyal

A történet  kezdetén egy Fehér Sárkányt, aki a tengeri barlangok mélyén aludt, felzavarták a játszó gyerekek. A Sárkány erőszakos  és önző volt, saját uradalmán kegyetlenül uralkodott, senki nem mondhatott neki ellent. 1000 éves uralma alatt nem ismert könyörületet. Így a gyerekek nagy veszélybe kerültek. A sértett Sárkányúr még az nap bosszúból feldúlta és felégette a gyermekek faluját, Kanagawa – t.  

Benzaitennek a Tenger hozta el a síró emberek kétségbeesett zokogását. Először az istennő kiemelte magának Enosima szigetet a tenger mélyéről, hogy oda menekítse elsőnek a gyermekeket és az embereket, ezek után megtervezte a támadást. Bűvös csónakjába szállt- amely repülni is tud- és lecsapott az égből. Napokon keresztül harcoltak egymással , Ő és a Sárkányúr.

Végül Benzaiten győzedelmeskedett, mert küzdelmük során megsebesítette ellenfelét. A Sárkányt annyira meglepte hősiessége és szépsége, hogy menthetetlenül beleszeretett és a csatamezőn feleségül kérte.  A sárkány a szerelem hatására megígérte, ha Benzaiten hozzámegy soha többé nem bántja a gyerekeket és elfogadja az istennő döntéseit. Nem lesz kegyetlen és megtanulja a könyörületességet. Az istennő belegyezett és frigy után visszatért a béke. A Sárkány és Benzaiten istennő Enoshima szigetére költöztek.

Ezen a szigeten 3 szentélyt is emeltek Benzaitennek és a férjének.

A szerelmesek gyakran ellátogatnak ezekbe a szentélyekbe,
hogy áldozatot mutassanak
be halhatatlan és szerencsés szerelemükért.

A szigeten található barlangtemplomban meg lehet szó szerint mosni a pénzt,
hogy több legyen.

Hogy miért választottuk a Benzaitent?

Elsőnek is szerettünk volna valamilyen különleges névvel előállni és mivel a keleti filozófiák közel állnak hozzánk-buddhizmus, zen vagy a sintoizmus- ezért beépítettük foglalkozásainkba és tréningtematikáinkba. Fontos megjegyeznem(nünk) ezekben az esetekben nem az jelenti, hogy – elnézést ezt sajnos másképp nem tudom megfogalmazni- valamilyen New age vagy konkrét filozófiát/vallást szeretnénk ráerőltetni ügyfeleinkre.

A Benzaiten Tréning és ez által a Mi célunk is, megismertetni a résztvevőkkel a sikeres és harmonikus élet összetevőit, melyek többek között az önismeret, a belső folyamatok megértése, a külső folyamatok ítélkezés nélküli elfogadása. A harmónia megtalálása és megélése mindennapi cselekedeteink során azon belül felelősségvállalás önmagunkért és tetteinkért, amibe bele tartozik a ragaszkodások elengedése és az állandótlanság elfogadása. Tesszük mindezt keleti módszerekkel: rengeteg saját élménnyel, gyakorlással, önreflexióval, elfogadással, rugalmassággal és sok-sok humorral.

 Ezen kívül létfontosságúnak tartjuk a fenntartható pszichológia alkalmazását.

A fenntarthatóság kifejezést nem csak gazdasági értelemben lehet használni, hanem pszichológiai értelemben is. Ugyanakkor a másik oldalról közelítve meg az értelmezést, a pszichológia is hordoz magában financiális tulajdonságokat. Hosszútávon a túlhajszolt munkavállaló nem tudja teljesíteni feladatait és ezen negatív hatások kiterjedhetnek nem csak a munkájára, hanem a magánéletére is.

A munkahelyi és magánéleti komplikációk összefüggnek és kihatnak egymásra. Egyszerűen megfogalmazva a munkahelyi lelki egészség nem csak külsőségeken (munkahely minősége, munkatempó, szünetek, stb.) múlik, számos egyéb belső tényezője is van. Az önérvényesítés számos elfojtott feszültségtől óv meg, és az emberekkel való kapcsolatunkat is javítja. A céljaink  egyszerűek, de egyben új megközelítéssel szemléljük az adott problémákat vagy a fejlesztésre váró területeket, legyen ez akár egyéni vagy csoportos foglalkozás.

A legeslegegyszerűbb 3 tényhez nyúltunk vissza : az emberséghez, objektivitáshoz és a rugalmassághoz.

Tréningjeink felépítése is ebből táplálkozik. Szakértelmünk és támogatásunkkal ügyfeleink az életet igazoló példákon keresztül, szellemes feladatokkal segíti megismerni az erőszakmentes és önérvényesítő kommunikációt, illetve az én kifejezés technikáit. A Benzaiten Tréning különlegessége a problémákhoz, feladatokhoz való hozzáállásában, megközelítésében rejlik. Elsődleges szemlélet, amiben a maximumot képes biztosítani, az az empátia, az odafigyelés, a pontosság és rugalmasság, valamint a ténylegesen használható tudás átadása. Minden tréning összeállításakor, valamint a foglalkozások során munkatársaink figyelembe veszik a résztvevők egyedi igényeit is, mert a Benzaiten Tréning szemlélete szerint ezek révén ember közelibb és hatékonyabb szolgáltatás nyújtható.

Számunkra nagyon fontos, hogy a képzési tematikába biztosan a megfelelő témák kerüljenek, ezért az első lépésünk minden tekintetben a kiinduló állapot feltérképezése: milyen célokat kell elérni a csoportnak, milyen problémákkal kell megbirkózniuk és ehhez milyen eszközök szükségesek. A használható tudás átadására helyezzük a hangsúlyt, ezért rengeteg gyakorlat, házi feladat, feedback és egyéni tanácsadás színesíti foglalkozásokat.

Pszichológiai háttérrel dolgozzunk, amely sok esetben segít a feladatok megbeszélésében, mert a legtöbb esetben ezen a feladatok- játékok- olyan dolgokat mozgatnak meg, amelyekhez szükséges egy jó útitárs, aki ismeri, megmutathatja, ha kérdésed van válaszol és végig kísér ezen az úton.

Ezért választottuk ezt az irányt, ezt a nevet.

A tréningjeink egyediek, sokoldalúak és tanulhatóak.

Nekünk ezt jelenti a :

Az utak, ösvények,  utcák álmainkban is gyakran előforduló szimbólumok.

A valós életben is számtalan keresztúttal, egyenes vagy elágazó ösvénnyel találkozunk. Valamikor rájuk lépünk, valamikor el hagyjuk őket – saját akaratunkból vagy a körülmények hatására – attól függően, hogy segítenek vagy akadályoznak minket előrejutásunkban.

Ha például álmunkban kanyargós mellékutcákban, sikátorokban bolyongunk, akkor az álom arra próbálja felhívni figyelmünket, hogy elveszettnek érezzük magunkat és félünk. Míg az egyenes utak egyértelműen mutatják számunkra az irányt.

A valóságban is hasonló jelentéssel  bírnak a valódi ösvények és utak. Életünk során gyakran találkozunk útelágazásokkal, kanyarokkal, zsákutcákkal, fordulókkal és önmagukba visszatérő körutakkal. Vannak időszakok, mikor rohanunk ezeken az utakon valamikor meg úgy érezzük, hogy csak egy helyben toporgunk.  Ha szánunk rá egy kis időt érdemes megfigyelni hogy milyen érzelmi állapotban érezzük azt, hogy épp rohanunk vagy túl sok az akadály –  és folyamatos kitérőket kell tennünk –  vagy szépen nyugodtan sétálunk. 

Természetesen  a cél sem elhanyagolható,de a fejlődés szempontjából a lábunk alá futó lehetőségek és irányok fejlesztenek bennünket tehát maga az út megtétele segít megismerni önmagunkat. Viszont minden útnak van kezdete és vége és ahhoz hogy kiválasszuk az utat szükséges a cél ismerete is. Éppen ezért fontos, maga a kezdet ismerete, ahonnan elindulunk,hogy meghatározzuk a célt. Igazából az út a cél, mert aki megtalálta az útját az a valószínűleg célba is ér.

Ösvények, utak mi magunk vagyunk.

Választásaink tükröznek minket és rengeteg tulajdonságot elárulnak rólunk.

Most egy kis játékra invitállak, kedves Olvasóm.
Ha kíváncsi vagy mi rejtőzik benned melyik a te utad,
akkor  kérlek válassz ezek közül a képek közül,
amelyik a legjobban szimpatikus neked.

 A képre kattintva el is juthatsz a teszted eredményéig.

Ha többet szeretnél megtudni magadról szívesen látunk önismereti tréningünkön.