A keleti vallások érdekessége, hogy – szemben a nyugatival, amely folyamatosan azt keresi, hogy mi a helyes és helytelen – a Japánban fellelhető vallások nem foglalkoznak a jó és rossz témájával.

Nem adnak erkölcsi „kis könyvet” vagy segítséget a mindennapi élet etikai útvesztőihez.

Japánban jellemzően 3 államvallás van jelen, a sintoizmus, a buddhizmus és a kereszténység, de mivel a kereszténység új keletű dolognak számít a szigetországban, ezért a sintoizmust és a buddhizmust tekinthetjük a Japánt meghatározó hitvallásnak. A sintoizmus és a buddhizmus kifejezetten elfér egymás mellett, nincs verseny a hívőékért, mivel igazából semmi közük nincsen egymáshoz, bár már 1500 éve léteznek egymás mellet.

A sintó eredeti értelemben nem vallás, legalábbis intézményesítve nem volt, nincsen írott kinyilatkozása, sem alapítója. Nagyon sokban hasonlít az ősi természeti vallásokhoz és az antik világ többistenhitéhez.A sintoizmus gyökerei messze nyúlnak abba az időbe, amikor a sámánizmus határozta meg a hitet. Jelentése: az istenek útja, helyesebben „a szellemek útja”, ugyanis a sintóista szemléletben a hagyományos értelemben vett istenek helyét szellemek (kamik) töltik be.

Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még kami no micsinek is, amely szintén „az istenek útját” jelenti. Az embert eleve isteni lénynek tartja, ezért a sintoizmus számára nem létezik az „eredendő bűn” fogalma, illetve nem lehet értelmezni a hit szempontjából ezt a megközelítést.

Lényeg : nincs bűn, egyszerűen nem létezik.

Természetesen az emberek számára nagy nehézséget okoz isteni mivoltuk megmutatása, ezért folyamodnak különböző megtisztulási rítusokhoz, amiket papok végeznek el.

Japánban a másik nagy múltú vallás a buddhizmus, hiszen ez kínai közvetítéssel jutott el a japánokhoz a tengeren keresztül. A buddhizmus elterjedésével alakult ki az írásbeliség, mivel a szentiratok kínai nyelven íródtak, így azok, akik tanulmányozni szerették volna őket, azoknak meg kellett ismerkedniük a kínai képírással. Ebben az esetben olyan dolog történt, ami kifejezetten japános (ami egyébként egész történelmüket és életmódjukat meghatározza), a kínai írásjeleket is saját ízlésük szerint alakították át. Kialakult a buddhizmus egyedi arculata, amit a mai napig őriz Japán.

AZ  ISTENEK ÚTJA

A sintó teremtés mítoszait sokszor vissza lehet vezetni kínai forrásokig, mivel maga a „sintó” szó is a kínai SIN TAO kifejezésből ered. A sintó szót, mint vallási megjelölést is csak a 8. századtól kezdték el használni a buddhizmus térnyerése után, megkülönböztetés véget.

Igazából a mai modern sintoista panteont alkotó, névvel rendelkező istenekre utal, de ugyanígy Kamiknak hívják a természet szellemeit és a tájegységeket is, mert a japánok nagy szellemi erőt tulajdonítanak ezeknek a természeti képződményeknek. Tehát egy hegy, folyó, tó vagy akár egy fa vagy állat is lehet kami.

A legendák úgy tartják, hogy a kamik állati alakot öltve léphetnek kapcsolatba az emberekkel(például rókaként).

A sintoista világegyetem változatos, égi és földi, illetve föld alatti birodalmakról szól, olyan, mint egy óriási tojáshéj két fele. Legfelül van a kilencedik menny (Takama-ga-hara), az Égi Nagy Síkság, azon belül egy különleges szellemi birodalom, ahova még az istenek és istennők is ritkán látnak be. A Nagy Síkság alatt található a Középső Vidék (Nakacu-kuni) vagy más néven a Nyolc Sziget Országa.

Ez a sík jelöli az isteni Japánt vagy japán hazát. A legalsó szint itt is, mint minden más vallásban, a sötét alvilági birodalom (Jomi-no-kumi).

Ide kerülnek az elhunytak szellemei, akiket ocsmány szörnyek őriznek (igen vidám ez az öröklét…) addig, amíg újra el nem jön a leszületés ideje, amit csak akkor tehetnek meg, mikor ezt megengedik nekik. A feltétlen engedelmesség szinte áthatja az egész japán életfilozófiát – és ez a túlvilágon sincsen másképpen. A sintó vallás a legfontosabb útmutatása (elvárása), hogy tiszteld és támogasd a saját közösségedet, a családodat és a hazádat.Feltétlen engedelmességet várnak el a feljebbvaló felé, legyen szó akár munkáról, akár iskolai csoportról vagy egy sport szakkörről.

Ha ezeket az elvárásokat nem tartod be, vagy megsérted a közösségedet vagy a rangban fölötted állót, akkor a túlvilágon fogsz várhatóan eltölteni egy kis időt origamizva, pár  eredményorientált  mitológiai szörnnyel.

Nyugati szemmel ez nagyon elnyomó kultúrának hathat, de cserébe a sintoizmus mindenek felé helyezi a japán népet, ők képviselik a felsőbbrendűséget a világon.

Összefoglalva a sintoista hívők legfontosabb erénye az előjárók, vezetők és persze a munkaadók felé irányuló engedelmesség. A sintoizmus egyik kettőssége (igazából ez Japán egészére igaz), hogy nem foglalkoznak a túlvilággal, csak is az életben való érvényesüléssel:

Az, hogy mi lesz velük később a haláluk után, leszületnek-e újra vagy nem, ezt a kérdést meghagyják a buddhistáknak.