A SEGÍTŐ SZAKMÁBAN (ÁLDOZATVÉDELEM, PSZICHIÁTRIA) ELTÖLTÖTT ÉVEK ALATT MEGTAPASZTALTUK, HOGY AZ, AHOGY MANAPSÁG AZ EMBEREK ÁLLNAK A SAJÁT PROBLÉMÁIKHOZ, ILLETVE AHOGY A SZAKEMBEREK ÁLLNAK A KLIENSEIK PROBLÉMÁJÁHOZ, NEM JÁRHATÓ ÚT. A HANGSÚLY KÍVÜLRE TERELŐDÖTT, A BELSŐ FOLYAMATOK PEDIG NEM KAPNAK ELÉG FIGYELMET, VAGY NEM A MEGFELELŐ MÓDON ÉS NEM ELÉG KORÁN.
Az emberek hajlamosak addig elfojtani, hárítani és nem megoldani egy zavaró tényezőt, amíg az már olyan komoly következményekkel jár, hogy talán nem is lehet visszafordítani. Miért van ez? A mai felszínes világban a negatív érzelmek, betegség, tökéletlenség, hibázás olyan szégyenfoltnak számítanak, melyek létezését teljesen kizártuk, nem foglalkozunk még csak a lehetőségével sem, hogy egyszer velünk is megeshetnek. Így, amikor megtörténik (mert az élet velejárója, hogy negatív dolgok is történnek benne), akkor nem tudjuk helyén kezelni őket, és még segítséget sem merünk kérni, nehogy kiderüljön, hogy nem vagyunk tökéletesek.
A szakemberek is tehetnek erről, hiszen ők is gyakran a „minél többet minél gyorsabban” hibájába esnek. Számos alkalommal előfordult, hogy a beteg jelezte: szorong, nem tudott aludni éjjel, fáj a feje, stb. A reakció pedig mindig szorongáscsökkentő, altató, fejfájáscsillapító, stb. A kellemetlen tünet ezáltal rövidtávon eltűnik – a kiváltó ok (melyek felderítésére alig történik kísérlet) viszont hosszútávon továbbra is megmarad, később is tüneteket okozva.
Nem csak hazánkban, de az egész világon súlyos károkat okoznak a mentális megbetegedések. A statisztikák szerint 15 emberből 4 szenved valamilyen szorongásos zavarban, és minden 15. ember súlyos depressziós (WHO európai adatok). Ráadásul egyre növekszik az ún. szubklinikai (küszöb alatti) lelki problémák száma, melyeknek súlyos, életminőséget rontó hatása van.
A LELKI BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK EGYIK LEGGYAKORIBB OKA A STRESSZ, MELYET MAGYARORSZÁGON A MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG VÁLT KI LEGINKÁBB.
A rossz munkahelyi légkör, társas konfliktusok, beilleszkedési nehézségek, megbecsültség hiánya, kommunikációs problémák akkor is tartós stresszt, valamint az ebből kialakuló testi és lelki betegségek létrejöttét fogja okozni, ha amúgy a munkahelyi státusz biztos és a fizetés is megfelelő.
EZ ANYAGILAG, ÉS TELJESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL IS SÚLYOS KÁROKAT OKOZHAT A CÉGNEK, MÍG EMBERILEG ÉS EGZISZTENCIÁLISAN A DOLGOZÓRA NÉZVE JÁRHAT KATASZTROFÁLIS KÖVETKEZMÉNYEKKEL.
Egy apróbb feszültség (érkezzen kívülről pl. családi problémákból, vagy a munkahely felől), ha sokáig kezeletlen marad, akkor előbb-utóbb olyan hatalmas teherré nőhet, ami alatt bárki bármikor összeroppanhat – drasztikus teljesítményromlást, gyakoribb betegszabadságot és táppénzt, sőt, akár pályaelhagyást, munkahely elvesztését eredményezve. A munkahelyi lelki egészség nem csak külsőségeken (munkahely minősége, munkatempó, szünetek, stb.) múlik, számos egyéb belső tényezője is van. Talán az egyik legfontosabb önmagunk felvállalása, megfelelő bemutatása, igényeink, szükségleteink hatékony kifejezése, a másik ember jogainak megsértése nélkül.
Az önérvényesítés számos elfojtott feszültségtől óv meg, és az emberekkel való kapcsolatunkat is javítja. Munkahelyi közegben az együttműködés és a feladatoknak való megfelelés minősége javul, hiszen sokkal könnyebb jól teljesíteni, ha mindenki tisztában van a másik feladatokkal és munkával kapcsolatos szükségleteivel, nehézségeivel, elvárásaival.
Bár korábban a burn out jelenséget a segítő szakmához kötötték, manapság a stresszel foglalkozó szakemberek igyekeznek mindenkinek felhívni a figyelmét erre az alattomosan kialakuló, de annál súlyosabb következményekkel járó jelenségre. A görcsös megfelelni akarás, túlvállalás, munkahelyi problémák okozta kimerülés bármilyen területen tevékenykedő dolgozót érinthetnek, ha nincs tisztában a figyelmeztető jelekkel, tünetekkel, a kialakulás megelőzéséhez szükséges technikákkal.
ASSZERTIVITÁS TRÉNINGJEINKEN RENGETEG GYAKORLÁSSAL ÉS JÁTÉKOS FELADATTAL SEGÍTÜNK ELSAJÁTÍTANI AZ ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉNKIFEJEZÉS TECHNIKÁIT.
A dolgozók általában több időt töltenek együtt, mint családjukkal, ezért fontos, hogy pozitív kapcsolat, jó hangulat, bizalom, empátia, kollegalitás alakuljon ki közöttük. Csapatépítő tréningjeinken nem csak a új dolgozók beilleszkedését igyekszünk elősegíteni, hanem a régi kollégák közötti kapcsolat javítása és a munkahelyi kohézió erősítése is cél. A beilleszkedés talán akkor a legnehezebb, amikor az új munkahely egy teljesen új vállalati kultúrát, és szituációt jelent. A miénktől teljesen eltérő társadalmi szokások összezavarhatnak, és számos kommunikációs félresiklás okozói lehetnek.
A munkavállalóknak emiatt szervezünk külön foglakozásokat - külföldiek esetében akár angol nyelven is -melyek során a szokásokkal, kommunikációs eltérésekkel, a mindennapi élet nehézségeivel ismertetjük meg őket. Fontos számunkra , hogy a képzési tematikába biztosan a megfelelő témák kerüljenek, ezért igyekszünk minél jobban megismerni a kiinduló állapotot, felmérni, hogy milyen célokat kell elérni a csoportnak.
Külön hangsúlyt fektetünk a sajnos egyre gyakoribbá váló jelenség, a munkahelyi mobbing (zaklatás, terror) feltárására és megoldására, valamint a kollégák közötti konfliktusok kezelésére. Egy külső személy könnyebben és világosabban rálát a probléma gyökerére, pártatlanul tudja megoldani azt úgy, hogy mindegyik fél nyerjen vele.
