“A szorgalom és a kitartás olyan erények, melyek előbb-utóbb sikerre visznek” – mondta anno Maróczy Géza sakknagymester, de nem csak ő volt az, aki leírta a siker titkát. Sőt, talán még azt is kijelenthetjük, hogy ahány ember annyi siker-recept. De ha a sikersztorik mélyére ásunk, ahogy azt Richard St. John is tette 7 éven át tartó, 500 interjút felölelő kutatásában, akkor a legjellemzőbbeket kiszűrhetjük.

Alább St. John listáját olvashatjátok.

Íme a siker 9 alappillére

1.Szenvedély

Anno versenyszerűen sakkoztam, és az edzőm nekem is (ahogy valószínűleg minden edző minden sakkozótól megkérdezte anno) feltette a nagy kérdést: Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó sakkozó váljék? Persze mentek a jobbnál jobb tippek: taktikai érzék, kitartó tanulás, szorgalom, tanulja meg az összes megnyitást, értsen a végjátékokhoz, és még sorolhatnám. Ez mind nem rossz és fontos – mondta az edzőm – de nem ez a legfontosabb. Ha profik, nagymesterek, bajnokok akartok lenni, akkor legelőször is szeretni kell a sakkot.

Minden más jönni fog magától.

St. John szintén a listája élére tette a szenvedélyt, mint legfontosabb elemet. Nem meglepő: ha utáljuk a munkánkat, akkor nem fogunk kellő energiát belefektetni, nem fogunk fejlődni, sőt elsorvadunk benne, kiégünk, és leépülünk. Legyen szó munkáról, párkapcsolatról, tanulmányokról, bármiről: ha nem szenvedéllyel csináljuk, akkor ne várjuk, hogy eredményt érünk el benne!

2. Munka

Szép dolog a szerelem, de kemény munkára is szükségünk a siker eléréséhez. Eredményt csak azon a területen érünk el, amibe energiát feccölünk – és energia alatt most pénzt, időt, áldozatot értek.

Ha a sport analógiájánál maradunk: szeretek én úszni, hébe-hóba a Dunában, a Balatonon, gumimedencében szüleim kertjében. Szenvedélyes pancsoló vagyok, de ettől nem lesz belőlem Egerszegi Krisztina vagy Cseh Laci. Ők minden nap (ünnepnap és hétvégén is!) több órát hajtottak és edzettek azért, hogy a csúcsra jussanak.

A sikerben rengeteg munka van, ezért ha találkozol egy sikeres emberrel, akkor ne irigyeld, hanem csodáld: talán el sem tudod képzelni, mi mindent áldozott fel azért, hogy ott legyen ahol épp tart.

Persze így már érthetővé válik, miért kell szenvedéllyel csinálni valamit. El tudod képzelni, hogy tényleg minden nap 12 órát foglalkozol valamivel amit utálsz? Na ugye hogy nem? Anno mikor egyetemre jártam, és ki kellett választani a szakdolgozati témát, bölcs tanárnőm ezt mondta: Olyan témát válasszatok, ami érdekel Titeket, amit imádtok, mindennél jobban szerettek. Mert annyit kell majd olvasnotok és kutakodnotok azzal kapcsolatban, hogy a végén még azt is megutáljátok, nem hogy egy semleges területet.

3. Szakértelem

Bármi is legyen, amiben sikeres akarsz lenni, ahhoz, hogy ez megtörténjen, jónak kell lenned. Ezért ásd bele magad a témába, és fejleszd magad folyamatosan! Olvass, járj képzésekre, beszélgess szakmabeliekkel, brain stormingolj!

Nincs semmi varázslat, a siker kulcsa a gyakorlás, gyakorlás és a még több gyakorlás! Hála az internet világának, már az anyagiak sem lehetnek kifogás: a világhálón számos ingyenes képzést, letölthető tananyagot, videót beszerezhetsz. A közösségi oldalakon egymást segítő szakértői csoportok tömkelege található.

Bármi is legyen a vágyott tudást akadályozó tényező, ha leleményes vagy, előbb-utóbb szembejön a megoldás.

Én pl. sokat gondolkodtam rajta, hogy valahogy be kéne csempészni a jógát a tanácsadásba, hiszen remek stresszoldó és harmonizáló mozgás, ráadásul a hozzá tartozó keleti filozófia is sokat segít az ember lelki világán. Jógaoktatóvá válni viszont nem egyszerű feladat, ráadásul én magam a jógát sem bírom.
Aztán nem rég ráakadtunk egy do-in oktató képzésre, mely tized annyi pénzért és időért a jógához hasonló, de számomra is kivitelezhető technikát ad majd a kezembe.

4. Összpontosítás

Az összpontosítás szerintem van olyan fontos, mint a szenvedély, hiszen ugyanúgy irányt ad. A koncentráció által célorientálttá válhatunk, és sokkal hamarabb eljutunk A-ból B-be.

Ahol a figyelmem, ott a tudatom – amin a tudatom, azzal haladok, azzal foglalkozom, az létezik számomra. Ennek az igazsága nekem akkor kristályosodott ki, amikor vezetni tanultam. Két autó közé beparkolni rémálom volt, mert sohasem sikerült elsőre belőni a középpontot, hanem állandóan korrigálnom kellett.

Természetesen mindezt úgy csináltam, ahogy a legtöbb kezdő parkoló: úgy ráfókuszáltam a kocsihoz közelebb eső akadályra (másik autóra), hogy már a szemem is kigúvadt, és hiába csináltam bármit, végül mindig ott lyukadtam ki.

Oktatóm ilyenkor kedvesen megkérdezte:

- Erre van még hely?
- Nincs – feleltem
- Hol van több hely a korrigáláshoz?
- A másik oldalon…
- Akkor miért nem arra nézel?

Soha ne a problémára koncentrálj, mert akkor arra fogsz haladni.

Koncentrálj a megoldásra, amerre a lehetőségeid vannak,
amerre a nagyobb mozgástered van, és akkor automatikusan
arra fogod vinni a kocsit.

Bölcs tanítás, amit azóta nem csak parkolásnál igyekszem hasznosítani.
Egyszerre egy dologra fókuszálni, a megoldást szem előtt tartani – ez a siker egyik alappillére.

5. Rugdalás

A sikerhez, boldogsághoz számos saját magad vagy a körülményeid által állított korlátokat le kell küzdened. Rugdalnod kell magad, amíg célba nem érsz. Fizikailag, mentálisan, és lelkileg túl kell lépned önmagadon. Aki halogat, az sohasem jut el a célig. Egyik sikeres ember története sem kezdődik úgy, hogy és „ akkor hátradőltem és vártam, hogy majd történik valami, majd valahogy megoldódik”.

Ez a pont nem teljesen ugyanarról szól, mint a kemény munka. Itt főleg saját magadon kell keményen dolgoznod. Ha szerény vagy és kishitű, akkor pofátlanná kell válnod. Ha félsz, akkor meg kell tanulnod bátran fellépni. Ha őgy csinálod a dolgaidat, ahogy eddig, akkor azt az eredményt fogod elérni, amit eddig. Ha mást akarsz kapni az élettől, akkor csináld másképp.

Változtass magadon, a szokásaidon, a környezeteden, bármin, ami kibillent a holtpontról és siker felé visz!

Persze nem mindig könnyű rugdalni magad – mondja St. John – de szerencsére erre találták fel az anyukákat. Vagy bárkit aki szeret minket és nyaggatással támogat. Ezúton üzenem rugdalóimnak, hogy ezer hála, nélkületek nem tudnám, hogy mit akarok

6. Szolgálat

Az életben  sikeres akarsz lenni, olyan szolgáltatást kell nyújtanod, mely a Te és mások szemében is érték.

Ha csak magadat szolgálod, elbuksz, de ha másokra is együttérzéssel figyelsz, akkor olyan támogatást szerzel, ami előrébb visz a siker útján. Nem hiszed? Akkor tegyünk egy kísérletet!

Hallgass meg egy olyan zeneszámot, videóklipet, ami arról szól, hogy az előadó a legnagyobb májer a világon, sok pénze van, amit luxusvillákra, jachtra, ékszerekre és egyéb felesleges dolgokra költ. Minden nő döglik érte, a pénzt a valami luxusépület tetejéről szórja szét a levegőben.

Megvan?

Mit indított el benned?

És most nézz meg egy olyan videót, ami önkéntes orvosokról, állatmentőkről, az emberek életét megkönnyítő találmányokról, önzetlen jó cselekedetről szól.

Ez mit indít el benned?

És szerinted mennyi ideig van a csúcson az előbbi előadó,
és mennyi ideig egy olyan cég,
aki a bevétele nagy részét környezetvédelemre,
gyermekétkeztetésre, oktatásra fordítja?

7. Ötletek

A jó ötletek nem csak a kezdetek kezdetén kellenek, hogy pl. milyen vállakozást indítsunk. A sikeres ember élete minden területén kreatívan gondolkodik, mert ez az egyik alapja a problémamegoldó gondolkodásnak: hogy átkeretezzük amit eddig tudtunk, láttunk és merünk újítani. A jó ötletekhez nem kell nagy csodákra várni, csak alkalmazzuk az alábbi egyszerű trükköket:

Hallgassunk meg másokat! Ahogy G.B. Shaw mondta: „… ha neked van egy ötleted és nekem van egy ötletem, és kicseréljük, akkor mindkettőnknek két ötlete lesz.”

Figyeljünk meg! Ha csak magunkra koncentrálunk és elsuhanunk az élet mellett, akkor hiába kínál az remek lehetőségeket és ötleteket, nem fogjuk észrevenni.

Ezért járjunk nyitott szemmel és.....

8. Legyünk kíváncsiak!

Minél több téma iránt érdeklődünk és minél több mindenbe beleássuk magunkat, annál árnyaltabb lesz a gondolkodásmódunk. Nekünk egyetemen úgy tanították, hogy a jó pszichológus utolsó polihisztor szindrómában szenved, hiszen nem tudni, milyen érdeklődésű klienset vet elénk a sors. De ez nem csak a segítőszakmára igaz!

Tegyünk fel kérdéseket! Ne csak szakmailag legyünk kíváncsiak, hanem érdeklődjünk embertársaink iránt is! És felejtsük el, hogy szerintem, meg valószínűleg, konkretizáljunk mindent minél több és jobb kérdéssel!

Építsünk kapcsolatokat! Minden ember különböző, ezért minél többet ismerünk, annál jobban színesedik a világlátásunk. Megismerünk rengeteg kultúrát, szokást, véleményt, igényt, megoldást. A brain stormingnak sem akkor van értelme, ha 10 ugyanolyan ember ül össze, hanem ha különböző területről érkező és eltérő tapasztalatokkal bíró emberek osztják meg a nézeteiket.

9. Kitartás

Végül de nem utolsó sorban. Kitartás nélkül nincs eredmény. Még semmi nem született abból, hogy félúton feladták. Jól ismert andekdota Edisonról, hogy mielőtt feltalálta a villanykörtét, előtte 900 darab olyat készített, ami nem működött. 900 alkalommal nézte végig, hogy bedugja, felkapcsolja, és nem történik semmi. Ő állítólag úgy fogta ezt fel, hogy talált 900 módot, ahogy nem szabad villanykörtét csinálni. Kitartásának hála ezzel a kizárásos módszerrel végül megszületett a működő villanykörte, és Edison világhírű feltaláló lett.

De nem kell történelmi példákkal élni, elég ha magadra tekintesz. Te is értél már sok dolgot az életedben (még ha ezt nem is így gondolod, Te kis szerény :) ).

Legyen szó egy sportról, képességről, bármilyen teljesítményről,
nem elsőre érted el.

Kitartóan gyakoroltad, újrapróbáltad, nekifutottál sok százszor.

A sikerhez nem kell más: csak ezt a hozzáállást
alkalmazd mindennél,
ami fontos az életedbe és soha,
de soha ne add fel!

Beszélni – jobb esetben – mindenki megtanul, kommunikálni viszont úgy tűnik, nem tudunk egymással. Kommunikáció során információcsere történik beszéd és meghallgatás által.

A mai világban viszont két nagyon fontos tényezőben elvérzünk, ami miatt az egész kommunikációnk megbénul. Az egyik a beszéd, a másik pedig a meghallgatás…

Kommunikációs szűrők

Elmondani és teljességgel átadni, ami bennünk van nem csak azért és azoknak nehéz, akik képtelenek kifejezni önmagukat, hanem mindenkinek, mert azok a fránya, ún. kommunikációs szűrők megnehezítik a mindennapi társas érintkezéseinket mind a beszéd, mind a meghallgatás szintjén.

Érzelmi állapot

Mivel tudatállapotunkat erősen elhomályosítja az aktuális érzelmi állapotunk, így nem meglepő, hogy ugyanaz a helyzet „rózsaszín ködös’” állapotunkban teljesen más képet fest, mint mikor pl. félünk.

Kultúra

Természetesen az általunk és a másik által beszélt nyelv és képviselt értékek is torzíthatják a kommunikációt. Sőt, nem elég az azonos beszélt nyelv, ha a mögötte lévő jelentés eltér a két embernél.

Egyéni tényezők

Életünk minden pillanatának megélését elhomályosíthatják a korábbi tapasztalatok vagy tanultak nyomain általunk felállított értékek (értékítéletek), hiedelmek, félelmek, attitűdök és persze szándékok. Ezek két féle módon csaphatnak be minket. Egyrészt ha az ember valamit nagyon hallani, látni akar, akkor azt fogja is, mert az agyunk, tudatunk könnyen megtéveszthető.

Ennek eredménye: 

ha nem teljesülnek elvárásaink annyira bezárhatunk, hogy meg sem halljuk, amit a másik mondani akar.

Fizikai tényezők

Itt nem csak az egyén fizikai vagy mentális állapotára kell gondolni (bár sokszor hisszük hogy a másik ezért nem fogja fel, amit mondunk neki…), hanem olyan egyszerű tényezőkre is mint a zaj, a távolság, a technika malőrök és minden ami, nehezíti hogy az üzenet eljusson egyik személytől a másikig.

Hogyan beszéljünk?

Számos kommunikációs tanácsot megfogadhatunk, melyek biztosan előbbre visznek minket a kifejezés útján, de ha betartunk pár alapszabályt MINDEN HELYZETBEN (tehát nem csak mikor fontos beszédet tartunk, hanem a postással, a gyerekünkkel vagy barátunkkal szemben is), akkor nagyon hamar a figyelem középpontjában fogjuk találni magunkat, mondandónk pedig kíváncsi fülekre talál majd – egyszerűen azért, mert hiteles közlőkké válunk a többi ember szemében.

Óvakodjunk a hamis beszédtől!

Aki hazudik, pletykálkodik, rágalmaz, attól előbb-utóbb elfordulnak az emberek. Hogy miért? Mert senki nem szereti, ha hülyének nézik vagy komolytalan spekulációkra kell az idejét szánnia, ráadásul mindenki tisztában van vele, hogy bármelyik pillanatban ő is terítékre kerülhet.

Óvakodjunk a haszontalan beszédtől!

Üres fecsegés, negativitás, állandó panaszkodás. Mind ismerünk ilyen embert, és általában a nagyon kedves „energiavámpír” kifejezéssel illetjük őket, mert öt perc alatt elszívják az ember életerejét. Ha mondanivalód tele van panasszal, sérelmekkel, szarkazmussal, ne csodáld, ha rád se hederítenek az emberek, mert semmi hasznuk nem fog származni abból, ha meghallgatnak.

Óvakodjunk a durva beszédtől!

A káromkodás valamilyen szinten beépült a mindennapjainkba, ettől függetlenül biztos mindenki járt már úgy, hogy egy amúgy értelmes mondanivalóval rendelkező embert egyszerűen nem tudott végighallgatni a sok b+ és egyéb közbeszúrások miatt. A sértő megjegyzések, az állandó és nem megfelelő stílusú ítélkezés, ha nem is felénk irányul, ugyanolyan hatással bír, mint a pletyka, így jobb ezeket elkerülni közléseinkben!

A fent leírt jó tanácsok egyébként a Nyolc Rétű Nemes Ösvény egyikét, a helyes beszédet mutatják be. A helyes és hiteles kommunikáció alappillérjeit a történelmi Buddha már több mint két ezer évvel ezelőtt leírta, mégis valahogy hiába fedezi fel a tudomány is újra meg újra, képtelenek vagyunk alkalmazni. (Ami mellesleg szintén megérne egy elmélkedést, hogy miért vagyunk ennyire ellenállóak a hasznos tanításokkal szemben, míg gondolkodás nélkül befogadjuk a világraszóló marhaságokat…).

Hogyan hallgassunk meg másokat?

Tekintve, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten, ezért ha jó kommunikátorok akarunk lenni, a másikra való odafigyelést is el kell sajátítanunk. Arról nem is beszélve, hogy ha csak a saját gondolatainkat hangoztatjuk, és csak arra figyelünk egy beszélgetés során, hogy mit fogunk reagálni, akkor semmivel nem leszünk gazdagabbak a beszélgetés végén, mint ahogy belementünk. De ha odafigyelünk a másikra és a mondanivalójára, akkor számos ötlettel, nézőponttal gazdagodhatunk.

A tudatos odafigyelés növeli a megértést, ennek megtámogatására pedig Julian Treasure „hangszakértő” és előadó a következő 5 gyakorlatot javasolja:

Csend

A mai felgyorsult, zajos világban hajlamosak vagyunk átsiklani a csendesebb, visszafogottabb ingerek felett. Treasure javaslata, hogy naponta 3 percet próbáljunk meg csendben eltölteni, így szoktatva fülünket és agyunkat a kisebb ingerekhez.

Mixer

A következő gyakorlat, amit a szakember javasol voltaképp egyike a buddhista meditációs / éber figyelem gyakorlatoknak (amit a pszichológia Mindfulness néven vett át és alkalmaz sikeresen a szorongásos, depressziós vagy szomatikus panaszok enyhítésében). A gyakorlat lényege, hogy a szemünket behunyva próbáljuk meg a hangzavarban elkülöníteni a különböző hangokat: melyik honnét jön, mi mihez tartozik. Ha mindezt úgy csináljuk, hogy közben nem ragadunk le egy hangnál sem, és megpróbálunk nem ítélkezni felette, akkor nem csak hallásunkat, de lelkiállapotunkat is javíthatjuk ezzel a gyakorlattal.

Ízlelgetés

Ebben a gyakorlatban nem hogy nem ítélkezünk a mindennapi hangok felett, de még meg is kell találnunk bennük az élvezhető aspektusokat. Ha odafigyelünk a hétköznapi hangokra, és megtanuljuk értékelni őket, akkor idővel az élet apró örömeinek megtalálása sem fog nehézségekbe ütközni – amivel szintén nem csak hallásunk minősége javul majd drasztikusan, de a boldogságszintünk is.

Hallgatási pozíciók

Figyelmünket nem mindig tudjuk tudatosan irányítani, de testtartásunkat igen. Vegyünk fel aktív, figyelő, bátorító pozíciót, így partnerünk is könnyebben kommunikál felénk, illetve (mivel a testtartás hatással van a lelkiállapotunkra és a tudatunkra, ld. egy korábbi bejegyzést a témáról) mi is jobban tudunk koncentrálni.

Treasure akronímát alkotott egy szankszrit szóból, melynek több jelentése is van: keringés, nagyrabecsülés, lényeg, tartalom. Ez a 4 jelentés gyönyörűen tükrözi azt a 4 szót, amiből az akroním áll, és olyan kommunikációs szabályokra vonatkoznak, melyek mind az üzenet átadásában, mind a befogadásában segítségünkre lehetnek:

RECIEVE:

Befogadni. Mert egy olyan körforgásban, mint a kommunikáció csak úgy tarthatod fenn a keringést, ha nem csak adsz, de el is fogadsz. Egyébként ez az élet minden területére, sőt az életre magára is igaz.

APPRECIATE:

Értékelni. Apró jelzésekkel biztosíthatjuk nagyrabecsülésünkről a másik felet, pl. bólogatással, hümmögéssel, igenekkel.

SUMMARISE:

Összefoglalni. Röviden mondjuk el a másik mondanivalójának lényegét. Ezzel nem csak figyelmünkről biztosítjuk, de ha valami félrecsúszás van, az azonnal kiderül.

„A tehát szó nagyon fontos a kommunikációban” – mondja Treasure.

ASK:

Kérdezni. Ne féljünk rákérdezni az elhangzottakra, főleg ha nem világos valami. Egy jól irányzott kérdés további gondolatokat ébreszt, és növeli a megértést. A buddhisták pl. mindig példát kérnek a viták során. Képekkel, analógiákkal, példákkal kell megvilágítani, hogy mit akarnak közölni. Ha a példa jó, akkor a másik elfogadja, ha nem segíti a megértést, akkor újat kér.

A mai világban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikáció egyik aspektusára, a közlésre. Fejlesztő tréningek, vitaórák, önkifejezést bátorító gyakorlatok tömkelege mutatja nekünk az utat, hogyan tanuljuk meg kifejezni önmagunknak és másoknak gondolatainkat, érzéseinket. Ez roppant fontos, nem véletlen hogy mi is a Benzaiten Tréningnél számos ilyen lehetőséget biztosítunk egyéni és csoportos foglalkozások formájában. Azonban mi fontosnak tartjuk (és biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki az emberi boldogulással foglalkozik így van ezzel) a másik oldalt is.

Meghallgatni, odafigyelni: ez mindennek az alapja.

Másképp nem tudunk fejlődni, tanulni, sőt túlélni sem – próbáljunk csak elbambulni pl. vezetés közben.

Az emberi kapcsolatok minőségét leginkább az befolyásolja, hogy mennyire figyelnek egymásra oda az emberek. A világot előrevivő nagy gondolatok mind a csendből, hallgatásból és a megfigyelésből születtek. Ne hanyagoljuk el ezt a roppant fontos aspektusát életünknek!