Tibet vallási vezetője szerint :

"Végül felébred a vágy, hogy utat találjunk a békéhez, mert minden, ami él, boldogságra vágyik. Mind szeretné megnyerni saját legtisztább lényét."

A buddhizmus szerint  nem léteznek különálló Isten vagy istenek, szerintük a tudat átformálásával érhetjük el a megvilágosodást és léphetünk ki az örök körforgásból.

A keletiek hisznek benne, hogy az életünket, kapcsolatainkat, sikereinket, boldogságunkat a gondolkodásunk határozza meg. Az emberiség történelme során minden egy gondolattal kezdődött, minden, amit magad körül látsz (jót és rosszat egyaránt) teremtő gondolataink eredménye.

Éppen ezért mindig ügyelnünk kell mit gondolunk, hiszen az tetté válik, a sok ismétlődés által pedig szokássá – így a gyakran elképzelt mentális kép és gondolatok végül tényleg valóra válnak. Pl. ha valaki állandóan picinek, gyengének, sikertelennek gondolja magát, az ne lepődjön meg, ha olyan döntéseket hoz, melyek végül egyre sikertelenebbé, boldogtalanabbá teszik. (Ezen alapulnak a pszichológia azon ágai, melyek a negatív gondolati sémák és torzítások megváltoztatására irányulnak, illetve a legtöbb ezoterikus irányzat és a pszichoszomatika is is kihangsúlyozza a tudat megbetegítő illetve gyógyító erejét.)

Hogyan alkalmazzuk ezt?

Ha lehetséges, egész nap próbáljunk meg nyugodt környezetet teremteni magunknak. Gondoljunk csupa pozitív, céljainkat szolgáló képekre, érzésekre, tervekre. Tegyük meg azokat a dolgokat, melyek fejlődésünket, növekedésünket szolgálja. Mozogjunk, nevessünk, legyünk kedvesek és türelmesek a körülöttünk lévőkkel. Meditáljunk, relaxáljunk, vegyük körbe magunkat vidám emberekkel.

Mondjuk el a szeretteinknek, hogy mennyire fontosak nekünk.

Gondoljunk együttérzéssel embertársainkra és a Föld lakóira, a legapróbbaktól a legnagyobbakig. Ha gyakorlunk (meditációt, mantrát, borulást), akkor azt ajánljuk fel másokért is.