Azt beszélik, hogy bizonyos keretek között a pletykának igen jótékony hatása van az emberek közötti kommunikációra. Érdekes ez a tény, bár én különbséget tennék az információ átadás, a hír és a pusmogás vagy mendemonda között.

A fáma - tájékoztatás, értesítés, de jelenthet szóbeszédet is - inkább a pozitív hatásait erősíti a pletykának.A magam részéről kifejezetten nem szerettem a pletykát, bizonyos szinten túl pedig ártónak találom, de képmutató lennék, ha nem írnám le : bizony én is felhasználtam szóbeszédeket, hogy megtudjak dolgokat egy munkafolyamatról, átszervezésről  vagy egy kollégáról. Szigorúan leszögezem ezen információkat nem használtam fel és senkinek nem okoztam kárt vele,egyszerűen csak bebiztosítottam magam a jövőre nézve. Fordítva nézve, mondhatni ez önző dolog tőlem, de én nem pletykálok,híresztelek se pozitívat se negatívat. Senkiről, de az nem jelenti , hogy nem követem nyomon az eseményeket és ha kell akkor aktivizálom magam.

A pozitív szóbeszéd  - de minő véletlen a rosszindulatú is -  tényleg nagy segítség a társadalmi rend fenntartásában. Ráadásul terápiás hatásai is vannak, például ha valaki rossz hírrel szembesül, akkor a szívverése felgyorsul,de ha ezt a hírt gyorsan áttudja adni valakinek,akkor a pulzusa visszaáll a normális ütemre. Tehát a fecsegés és pusmogás egészség megőrzésként is működik. Viszont az infó átadásával azt is megelőzhetjük , hogy valamilyen kétes hírű személy kihasználjon valakit. Ki kell hangsúlyoznom, az utóbbi esetben nem szabad bűntudatot éreznünk, mert így megmentünk valakit a rossz következményektől. Összefoglalva elmondható, hogy a negatív és pozitív hírek továbbításának  egyéni és társas haszna van.

A pletykának számos fajtája van és sok szintje létezik.  Nem is az a jó elnevezés , hogy pozitív vagy negatív szóbeszéd létezik, hanem a “hasznos” és az “ártó” kategória a legmegfelelőbb. Mit is  értek ez alatt?

A munkahelyen, iskolákban, szomszédságban, az egyetemen vagy egy politikai gyűlésen, de akár egy szakkörön is , automatikusan elkezdődik a klikkesedés. Még mielőtt húznánk a szánkat , hogy “mi ez már”  le kell szögezni ez egy természetes folyamat. Nem kell mindenkit szeretni és nem fogunk mindenkivel beszélgetni. Az ilyen közösségek alap pillére a közös benyomás, ami összehozza a feleket azonos érdeklődésen belül is. Már itt eldől, ki kivel és miért  és merre tart . A legtöbb  esetben ilyenkor is az érdekek dominálnak, kevés esetben meg a szimpla szimpátia.

Az érdeknek rengeteg  variánsa lehet.

Érdekem , hogy meghallgassanak, hogy befogadjanak,hogy elismerjenek, hogy előreléptessenek ,hogy ne keveredjek kínos szituációba és hogy szép dolgokat mondjanak rólam. Ha fenn áll az elszigetelődés estélye, akkor érdekem , hogy ne közösítsenek ki, hogy ne legyek periférián. Érdekem, hogy nekem higgyenek, hogy nekem legyen igazam, ne a másiknak legyen igaza és hogy felderítsem az igazságot. Sok minden apróság alkothatja az érdekeimet. Az anyagiak épp úgy befolyásolják cselekedeteimet, mint a lelki benyomások és pszichológiai mozgató rugóim, motivációim. Ha veszélybe érzem magam vagy nem szeretnék feltűnést kelteni - mert az érdekeim úgy kívánják -  a pletykát meg is fordíthatom, elterheltem magamról a többiek figyelmét. Másról kezdünk el terjeszteni valamit, a legjobb védekezés a támadás elvén. A pletykának két arca van és életünk során általában a nem szép és aljas oldalával találkozunk. Azzal az oldallal, amely rengeteg kárt, félreértést okozhat, mert aki buta, lelkileg beteg,  nem elég óvatos, nem jó indulatú vagy sérelmekkel teli és megkeseredett az akarva vagy akaratlanul szenvedélyesen alkalmazza a rágalmazó, gonosz pletykát. Csak, hogy legyen,mert nélküle nem tud létezni.

Nézzük meg a munkahelyi folyosó - pletyit  :  fontos , hogy kitől mit hallunk és hogy erről a témáról , kinek mi a véleménye. A munkahelyi pletyka,akkor válik igazán károssá, ha a magán élet is belekerül és a legrosszabb verziója, pedig az, ha főnök is közvetlenül beszáll a játékba. Ami igazán ellehetetleníti a helyzetet az a “szerelmi viszonyok” kreálása vagy a felettessel való románc terjesztése. Jellemző erre a pletyka fajtára, hogy sajátos hanglejtése van és a hangsúlyokra nagyon kell vigyázni és a véleményekre,mert itt igen a pletykáló  beleszövi  a saját véleményét a témáról.  A hallgató fél pedig a saját szűrőjén keresztül , összegzi a hallottakat és ebből lehetnek a félreértések is. A hangsúly amit ilyenkor használ valaki egyszerűen nagyon fontos, mert így lehet teljesen más irányba terelni az eredeti információt.

Ha mi hallgatunk másokat , akkor, figyelni kell , hogy milyen érzéseket közvetítenek felénk - mert ez befolyásolja azt, hogy te mit higgyél el ebből a témából - és arra is , hogy mit fűzz hozzá a másik , mint magán vélemény és milyen ítéletet mond. Igen,pletyka alatt mindenki ítélkezik és így szerez befolyást a hallgatóságon. Tovább megyek: ha az érzelmekben megjelenik a harag , az irigység, a rossz indulat és az ellenségeskedés, akkor ezen érzelmek eltorzítják , már az elején az alap történetet. A felnagyítást, kicsinyítést vagy túl pörgetést, mind , mind arra szolgálnak, hogy pletykáló malmára hajtsák a szó szerint a  folyamatot. A “kavarás” is ezekből a negatív érzelmekből táplálkozik, csak sokkal nagyobb romboló ereje van. Ha valaki kavar azt úgy tudjuk lekódolni, hogy elemezzük már a kezdő mondatok , hangsúlyát, a gesztusokat és a mimikát.  A testbeszéd és a verbális kommunikáció, és persze egy kis primadonna vér - ha felfigyelünk rá -  letudja leleplezni a manipulációs szándékot. Miután ezt realizáltuk a legegyszerűbb, hogy tisztázzuk a pletyka hátterét. A eszköz, amit ilyenkor alkalmazhatunk a visszakérdezés. Úgy kell kérdeznünk, hogy benne legyen a pletykáló véleménye a kérdésünkben. A folyamatos kérdésekkel tisztázni tudjuk a híresztelés valódi hátterét.  

Mit tehetünk, ha egy pletyka címszereplőjévé válunk?

A csoport még (ez lehet egy osztály, vagy egy munkahelyi csoport) az alakulása elején igen képlékeny és így mindenki szinte nehéz helyzetben van, mert ott dől el , hogy kinek milyen szerep jut vagy mit fogad el. És itt kezdődnek az első sztorizgatások is a másokról, egymásról  vagy egy másik csoportról. A kialakulatlan helyzetben labilisan keresik a helyüket a csoport tagok és ha itt történik egy negatív szóbeszéd térnyerése,akkor elsőnek aki a céltábla lesz , saját magával is konfliktusba kerül. Ugyan is mindenki szeretné megtalálni a helyét a csoportban és ilyen helyzetben legszívesebben , azonnal tisztáznánk mindent az alapoktól , de mivel még minden formálódik ezért nem biztos , hogy felvesszük a kesztyűt. Pedig véleményem szerint azt kéne tenni , persze nem egy személyes igazság osztóként működni - mert itt felmerül az a jó ismert gondolat “hogy biztos így van ez és nem lehet hogy rosszul látom” című-  gyűjtsünk információt elsőnek és utána, teljes mértékben kikérhetjük magunknak ezt az aljasságot.

Elsőnek négyszemközt  érdemes ezt elintézni, aminek a leggyakoribb folyománya  a “bűnös “ részéről, hogy zavarba jön és nem fog többet ilyet terjeszteni. Viszont, ha ez nem így történik érdemes még egyszer utána járni ennek a problémának. Azt javaslom,ha nagyon elmérgesedik a helyzet a főnökkel együtt érdemes leülni megbeszélni a konkrét tényeket, mert ha a felettes vezető, akkor támogatni fogja a megoldást. A méltatlan pletyka nem tesz jót a munkahelyi légkörnek, ezért érdemes foglalkozni vele és megoldást találni. Plusz már tudod kivel dolgozol együtt, előtte fogsz járni és nem tud már meglepetést okozni. A vezető szempontjából sem mellékes, hogy merre halad ez a folyamat.  A legbiztosabb tett ilyenkor egy főnök részéről, ha nem enged a bizonytalanságnak , mert a pletyka a legtöbb esetben az információ hiányból és az ebből fakadó labilitásból ered. A tér nyerése pedig végképp. Ha a beosztottak és a vezető között rendszeres a kommunikáció, ez kizárja a tévedésen alapuló vagy félrevezetés által okozott konfliktusok kialakulását, a helytelen következtetéseket. Ekkor a vezető meg tudja állapítani, hogy a nézeteltéréseknek van-e valóságalapjuk, vagy tévedésen, vélekedésen, esetleg megtévesztésen alapulnak. Egy cégen belül főként az információk és a tájékoztatás hiánya miatt keletkeznek a szájról szájra terjedő mendemondák. Megfelelő tájékoztatással, a szükséges információk megadásával egyszerűen kiküszöbölhetők a konfliktusok. Kívánatos, hogy a vezető a döntései előtt széleskörűen tájékozódjon, és csak ezt követően lépjen.

Nem könnyű ezt meglépni , mert a felnőttek pont úgy működnek mint a kamaszok. Néha kifejezetten úgy érzem, hogy egy-egy munkahelyen úgy viselkednek felelősség teljes felnőtt emberek, mint akik  a horror óvodából szabadultak ki. Amikor valakiről elkezd terjedni valamilyen híresztelés, akkor gyakorlatilag a hallgatóságnak két lehetőség adatik: vagy csatlakozik vagy ellentmond. Ki mire teszi le a voksát, az az érdekektől, a társaság erőviszonyairól, a gyengeségektől, kiforratlanságától vagy a periféria helyezéstől  is függ.  A harmadik verzió, hogy hagyod az egészet ott ahol van, nagyon nehéz és csak nagyon erős személyiségek tudnak ebből jól kijönni, illetve ez akkor működik , ha nélkülözhetetlen, kulcsfigura  az illető.

A  tudása vagy személyisége révén és még vezetőnek se kell lennie. Szóbeszédre adhat okot a túl harsány vagy visszahúzódó viselkedés is. Aki mindig a központban, arról biztosan beszélnek és aki nem, arról is, mert megfoghatatlan és ezért extravagáns elméletek születhetnek meg, főleg ha unatkozó társaságról van szó. A fiatalabb kollégáknak figyelni kell , hogy  mit mondanak, idősebb kollégáiknak, mert elképzelhető , hogy megbotránkoznak a sztorin. Később viszont teljesen vad módon hallja vissza ugyan azt a történetet.

Hogyan előzhetjük meg ezt a helyzetet?

• Konfliktus esetén azonnal, egyenesen kérdezz rá a problémára, és mielőbb beszéljétek meg a helyzetet!
• Kedves, közvetlen stílussal, néhány mosollyal könnyebben lefegyverezheted a rosszakaróidat.
• Próbáld meg feltérképezni, kinek és mi oka lehet a pletykaterjesztésre, majd bármennyire kellemetlen is, érdemes szembesíteni a terjesztőjével!
• Legyél büszke az eredményeidre, de ne vidd túlzásba a dicsekvést!
• Ne keverd össze a magánéletet a munkával, tarts távolságot, válogasd meg, hogy kik lesznek a bizalmasaid!
• Vedd elejét a kósza híreknek, és ne adj alapot viselkedéseddel az induló pletykáknak!
• Beszélj a főnököddel! Bár nem kellemes, sokszor célravezetőbb, ha így szerzel tudomást a rólad terjedő pletykákról, hiszen lényegesen könnyebb így elkerülni a félreértéseket!

A pletyka megerősít és legyengít embereket, helyzeteket, szituációkat és egyben biznisz is.

Mindenki veszi a pletykát, fizetünk érte, hogy több információhoz jussunk. A pletykának ára, piaca (bulvar sajtó) , szokásrendje  és különböző színvonala van. Valamikor felpörgetik,kifacsarják,túlragozzák , de vége mindig a magánélet megsértése lesz. Durva és erőszakos hangnemben.  Itt tényleg az a kérdés: hogy miért fontos , hogy számunkra vadidegen ember kivel, mikor mit csinált?  Miért jó az nekem , hogy érdektelen híreszteléseket olvassak vagy hallgassak?

El se hinnénk, de szeretünk bírót játszani és  ítéletet mondani. Nézzük meg , hogyan működik ez. Ha valaki jól öltözik, akkor szórja a pénzt, ha bolondosan vagy nem a megszokott módon , akkor játssza az agyát. Ha valaki kellően magabiztos - nem arrogáns- és elfogadja a dicséretet , akkor az nagy képű . Az anyuka , aki jó fej és rugalmasan neveli a gyerekét , az nem jó anya. A szabadúszóra, hogy nem dolgozik és ugyanez vonatkozik a vállalkozókra is.

A fent említett példák arra mutatnak rá, hogy ha ez pletyka szinten jelenik meg , akkor a rosszindulat és az irigység táplálja az egészet. Ebben az esetben a pletyka szimplán mérgező és méltatlan. Egyet tehetünk : nem csatlakozunk az ítélkezőkhöz, hanem visszatükrözzük az általuk terjesztett pletykát. A saját mondandójukkal szembesítjük őket.